A szintén bóvli kategóriába került görögekkel összehasonlítva Portugália államadóssága jóval alacsonyabb, ráadásul a nemrég elfogadott, szigorú megszorító csomagot az összes parlamenti párt támogatta, tehát nagy a valószínűsége annak, hogy ezt végre is hajtják. A 78 milliárd eurós portugál mentőcsomag esetében – amelyet az Európai Unió és az IMF rakott össze – negyedévente tartanak felülvizsgálatot, ekkor megnézik, hogy az adós állam végrehajtotta-e a szükséges intézkedéseket. A Moody’s-nak tehát nem volt oka éppmostmegszólalni.Ha várt volna egy kicsit, akkor megmarad az esély, hogy a portugálok előbb-utóbb a piacról finanszírozzákmagukat, ennek azonban most lőttek.

Másrészt tény: a bajba jutott országokbannincsgazdaságinövekedés,alacsony a foglalkoztatottság, nincsenek beruházások, tehát a reálgazdaság nem tudja támogatni az adósságok visszafizetését. Portugáliában tíz éve nincs növekedés, és ha nem tudnak időben törleszteni, veszélybe sodorhatják a hitelező spanyol bankokat, az egész spanyol gazdaságot, és vele együtt a teljes eurózónát is. A Moody’s ebből a szempontból csak a rizikókat jelezte – bár nagyon durva módon. Meg sem várta például, hogy az első portugál megszorítások milyen eredményeket hoznak. Az időzítés és a mérték alapján nem lehet kizárni, hogy a leminősítéssel spekulációs igényeket is kiszolgálnak: a portugál „csomagban” több állami vállalat privatizációja is szerepel, s így olcsóbban hozzá lehet majd jutni ezekhez a javakhoz.

Rácz Margit emlékeztet rá, hogy alig három hónappal azelőtt, hogy 2008-ban csődbe ment a Lehman Brothers, egy másik hitelminősítő, a Fitch még kiváló, AAA minősítést adott a banknak – mint kiderült, mert maga is érdekelt volt tulajdonosként.

– A világgazdaság megvakult – fogalmaz a szakértő –, már senki sem független, így nem képes objektív véleményt megfogalmazni. A három nagy hitelminősítő amerikai, és láthatóan jóval finomabban bánnak az Egyesült Államokkal, mint Európával. Ez persze felveti az európai országok felelősségét is: bár már 2009-ben szóba került egy európai hitelminősítő létrehozása, erre azóta sem került sor.

Hogy mi alapján döntenek a hitelminősítők? A kutató szerint egy kialakult mutatórendszer alapján „bemérik”, mekkora a valószínűsége annak, hogy a lejáró adósságokat egy ország nem tudja időben kifizetni. Csakhogy az utóbbi években száznyolcvan fokot fordult a világ. Az állampapírok, amelyek korábban a legbiztosabb befektetésnek számítottak, mára épp a legkockázatosabbakká váltak. A pénzpiacok hisztérikusak, sok százmilliárd dollár – köztük nyugdíjalapok – nem tudják, hogy hol növeljék a hasznot, mibe fektessék a pénzt. Minden állampapír kockázatos lett, ezért a legkisebb jelzés a hitelminősítők részéről lavinát indíthat el. – Egy hitelminősítőtől természetesen nem szabad jóindulatot elvárni, de azt is látni kell: a Moody’s nem működik közre a globális válságmegoldásban, nem tette lehetővé, hogy a pénzpiacok megnyugodjanak, épp ellenkezőleg: tovább mélyítette a válságot. Kérdés, hogy a másik két hitelminősítő hogyan lép – fogalmaz a szakértő.

Más pénzpiaci szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hitelminősítőknek ez nem is feladatuk, nem ezért fizetik őket. A válságmenedzselés sem tartozik a repertoárjukba, egyedül megbízóik érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A piac megbízható és objektív értékítéletet vár el a hitelminősítőktől, s ha ezt megkapja, ehhez igazítja befektetési politikáját. Az általuk adott besorolások egyfajta iránytűként szolgálnak a befektetők számára, jelzik az adott pénzügyi eszköz és a kibocsátója iránti bizalmat. Minél jobb az értékítélet, annál kisebb kockázatot vállal az adott eszköz vásárlója.

A hosszú távú államadósságok besorolásánál eddig nagyot nem tévedtek a hitelminősítők – emlékeztet a Financial Times –, az utóbbi 35 évben csődöt jelentő országokat a bejelentés előtt egy évvel a befektetésre nem ajánlott kategóriába „száműzték”, s onnan egyikük sem tudott kikeveredni. A görögöket tavaly áprilisban nyomta e szint alá az S & P, azaz elvben már „ideje lenne”, hogy felfüggesszék 340 milliárd euróra rúgó adósságaik visszafizetését. Ha a görögök csődbe mennének, annak szimbolikus jelentősége lenne, hiszen a második világháború óta fejlett országgal ilyen még nem esett meg.

A hitelminősítőknek elvben mindig egy lépéssel az események előtt kell járniuk, azaz előre kell látniuk, ha egyegy pénzügyi termék esetében megnőnek a teljesítést érintő negatív kockázatok. Ilyenkor lépniük kell, s a régióban gondolkodó nagybefektetők, alapkezelők erre reagálva akár veszteségek árán is kivonják pénzüket az adott piacról. Ez sokszor a devizaárfolyamok megroppanásával, a tőzsdeindexek látványos zuhanásával, illetve az állampapírhozamok megugrásával jár. Ezt követi az adott ország finanszírozásában részt vállaló bankok kockázati megítélésének a rontása. Pozitív fejlemény esetén ennek épp az ellenkezője következik be. Számos alapkezelő a hitelminősítők jelzései szerint alakítja ki befektetési politikáját, kockázatvállalási hajlandóságát. Így egy meghatározott minősítésnél gyengébb papírokat nem tart a portfóliójában, ezzel védi befektetői érdekeit.

Bár alaposan megégették magukat a válság idején, amikor a bóvlira is a kiváló áru védjegyét adták, az általános vélekedés szerint a piac nem nélkülözheti a hitelminősítők szolgáltatásait. Működésük átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és felelősségteljesebbé tételére viszont szükség van, ennek értelmében készül az új uniós szabályzat, amely megtiltaná az angolszász dominanciájú hitelminősítői piac szereplői számára a tanácsadást, s azt, hogy megbízóik termékeit rosszul értelmezett lojalitásból „feldicsérjék”. Szorosabb felügyelet alá vonnák a működésüket, ugyanakkor függetlenségüket továbbra is garantálnák. Egyben egy független európai hitelminősítő létrehozását is kezdeményezik.

Ba2

A MOODY’S a korábbi Baa1-es, vagyis a befektetésre ajánlott kategóriából három szintet átugorva a Ba2-es, bóvli kategóriába sorolta át a portugál állampapírok minősítését.