Próbaidőre bocsátott dolgozók
A szabadságok felhasználásában rugalmasabbak lettek a szabályok, amely vélhetően kedvező a munkavállalóknak – hozott egy példát. Sokkal egyértelműbben fogalmazza meg a véleményét a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöksége: állásfoglalásukban egyenesen azt állítják, hogy a kormány az üzleti világ azon szereplőinek igényei szerint alakítja át a munka világát, akik a XIX. századi viszonyokat kívánják visszahozni, illetve az intézkedések a munkaerőpiac rugalmassága, a foglalkoztatás bővítése helyett a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelik. Összesen 21 jogszabályt érint a parlamenti döntés.
Változik a próbaidő hossza, amennyiben a kollektív szerződés úgy rendelkezik, akár fél év is lehet a korábbi legfeljebb három hónap helyett. Ez a megoldás a munkaadóknak jó, hiszen ennyi idő alatt kiderül, hogy a felvett munkaerő alkalmas-e arra, amit csinál. Ugyanakkor visszaélésekre is lehetőséget ad, hiszen rendszeres gyakorlat a magyar gazdaságban, különösen a vendéglátóiparban és a kereskedelemben, hogy a próbaidő lejárta előtt minden következmény nélkül elküldik a dolgozót, és „kipróbálnak” helyette egy másikat. A túlóradíj esetében sem a munkavállaló élvezi a változások hozadékát. Eddig a felek megállapodhattak, hogy a túlórát pénzben vagy szabadidőben veszi ki a dolgozó. A jövőben erről a munkaadó dönthet egyoldalúan. Habár nem lehet tudni, mi lesz az általános gyakorlat, de a jelenlegi gazdasági helyzetben az alkalmazottak inkább abban lennének érdekeltek, hogy több pénzt vigyenek haza.
A munkaidő-átcsoportosítás a válság kitörése után, átmeneti jelleggel, 2009-ben került be a munka törvénykönyvébe – mondta Czeglédy Edina. A lehetőséget, igaz, az eddiginél komolyabb korlátokkal, de véglegesítették a hétfőn elfogadott jogszabályban. A lényege, hogy a rendes munkaidő átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák átcsoportosíthatók. Ha mondjuk egy cégnél nincs elég megrendelés, akkor megteheti, hogy a heti 40 óra helyett csak 36 órában foglalkoztatja a munkavállalóját, de az eredeti, azaz nem csökkentett bér mellett. Majd, amikor jobban megy a vállalkozásnak, fordul a helyzet, és a heti 40 óra helyett 44 órát kell dolgozni, megint csak az eredeti bérért. A hosszabb munkaidőben foglalkoztatás legfeljebb egy évig tarthat, ha ezen túlhaladnak, akkor háromszoros bért kell fizetni.
A válság kitörése után több cég is élt ezzel a lehetőséggel, ám sokszor a bérek olyan mértékben csökkentek, ahogyan a ledolgozott munka, azaz a családoknak a megszokottnál kevesebb pénzből kellett kijönniük. Aztán, amikor meg befutottak a megrendelések, az embereket túlórában foglalkoztatták, illetve pluszmunkaerőt kellett kölcsönözniük, összességében drágább lett a működés.
A szabadság szabályai is módosultak. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Azaz normál esetben a cég nem küldhet el egy-egy napra pihenni alkalmazottakat azért, mert éppen kevesebb a munka. Kivételek persze vannak, fontos gazdasági érdek, baleset, elemi kár, azaz a működést érintő súlyos ok esetén a szabadság több részletben is kiadható.
Megszűnik a gyesen lévők, illetve az onnan visszatérők kivételezett helyzete, a munkába állók a fizetés nélküli szabadságon töltött időszaknak első fél évére kapnak rendes szabadságot, és nem az egészre, ahogyan az eddig gyakorlat volt. Korábban a munkába állást követő 30 napon belül ki kellett nekik adni a felgyűlt szabadságokat, a jövőben abban az esetben, ha 183 napnál tovább voltak otthon, a munkáltató csak a munkába állást követő 183 napon belül köteles megkezdeni a szabadság kiadását. A visszatérő kismamáknak lehetőségük lesz rá, hogy a nekik járó szabadság helyett inkább pénzt kérjenek, azaz rögtön a visszatérésük első napján, a rendes fizetésükért kezdjenek dolgozni, ugyanakkor pluszpénzhez jutnak a kifizetett szabadságok révén. Egy valami azonban sokuknak fog fejtörést okozni, s most még azt sem lehet előre látni, hogy egy ilyen témájú munkaügyi perben milyen ítélet születne. Előre kell jelezni a visszatérést, s nem lehet csak úgy megjelenni a munkahelyen. Ha hat hónapnál rövidebb ideig volt otthon a kismama, akkor a munkába állás előtt 30 nappal, ha fél évnél tovább volt fizetés nélküli szabadságon, akkor 60 nappal előbb szólnia kell. Aki ezt elmulasztja, azt 60 napig nem köteles foglalkoztatni a munkaadó.
A munkaügyi bírságok kiszabása szigorodott, ugyanakkor egyszerűsödött is. Négy esetben kötelező bírságolni: ha valaki nem megfelelő életkorú munkást alkalmaz, ha nem jelenti be a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét, ha nem fizeti ki határidőre a megállapodott munkabért, illetve munkaerő-kölcsönzést végez anélkül, hogy nyilvántartásba lenne véve. Ugyanakkor nem kötelező bírságolni, ha nincs írásos munkaszerződés a foglalkoztatottal, illetve ha a cég megsérti a pihenőidőre vonatkozó szabályokat. Összességében tehát, lehet, hogy rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, de ahhoz sem fér kétség, hogy az új szabályok alapvetően nem a munkavállalókat védik.
