Igaz, ez vélhetően annak köszönhető, hogy ez ügyben egy uniós irányelv átvételéről, azaz jogharmonizációról van szó, amely december elsejétől lesz hatályos. A legfontosabb változás, hogy a kölcsönzött munkások is ugyanannyi bért kapnak, mint a kölcsönvevő cég rendes alkalmazottai.

A jogszabályváltozások nyomán december elsejétől legfeljebb öt évre kölcsönözheti ki ugyanaz a cég ugyanazt a munkást. A kölcsönbe adó vállalkozás akkor sem kérhet közvetítési díjat a kölcsönzöttől, ha sikeresen munkába állította – eddig ez esetben lehetősége volt rá. Semmissé válik az a szabály, amely megtiltotta vagy korlátozta, hogy egy kölcsönzött munkásnak rendes munkaszerződést kínáljon fel a kölcsönbe vevő, miután lejárt a bérmunka. Annyi lehetséges, hogy a két vállalkozás megállapodik egy díjfizetési kötelezettségben, ha a szerződést a munka lejárta után három hónapon belül megkötik.

Nagy újdonság, hogy életbe lép az egyenlő munkáért egyenlő bér, azaz a kölcsönzött munkaerőt a belépése pillanatától ugyanazok a bérelemek – beleértve a 13. havi fizetést, a cafetériát – és jogok – az egyenlő bánásmód, a terhes nők védelme, a fiatal munkavállalók védelme, a pihenőidő – illetik meg, mint a rendes munkavállalókat.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége szerint az európai statisztikákban látható: a munkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatás bővítésének és a rugalmasság növelésének egyik legfőbb eszköze. Varga Péter elnök úgy véli, optimális esetben a munkaerő-kölcsönzés preferálásával a foglalkoztatás a magyar bérmunkapiacon több tízezer fővel nőhet éves viszonylatban. Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy a munkavállaló ne a garanciális jogok csorbításán alapuló piaci kényszerként élje meg a kölcsönzést, hanem egy jogszolgáltatásként tekintsen rá.

Tavaly összesen 608 munkerő-kölcsönző cég működött Magyarországon, s a bérmunkapiac ma legalább 250 ezer főre hat ki közvetlenül foglalkoztatottként. A bérelt létszám több mint kétharmadát a hazai cégek adják, harmadát pedig külföldi érdekeltségű szolgáltatók.

A kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak nagy része olyan betanított, szakmunkás vagy érettségizett ember, aki nem tudott munkaügyi központon keresztül elhelyezkedni. Többségük 25–55 év közötti munkanélküli vagy pályakezdő. A hazai kölcsönbe adók nettó árbevétele 2009-ben 145,3 milliárd forint volt, amelynek 98-99 százaléka, azaz mintegy 143 milliárd forint bér, járulék és egyéb adónemek voltak.

Látszattanács

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló javaslatot. A szervezet az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum munkáját veszi át, ám csak javaslattevő és véleményező szerepköre lesz, s a kormányzat nem tagként, hanem külső szemlélőként, állandó meghívottként vesz részt benne. Az NGTT-ben született javaslatok és ajánlások nem kötelező jellegűek, különösen, hogy a minimálbér mértékéről ezentúl a kormány dönt.