Egy éve azt mondta Magyarországról, hogy az itteni cégek fundamentumai erősek, az ország vonzó célpont hosszú távú befektetésekre. Változott a véleménye?

Nem, sőt most érvényes igazán, amit akkor mondtam. A részvényárak nyomottak, érdemes felvásárlásban gondolkodni. Egyáltalán: amikor a pia con ilyen pesszimista hangulat uralkodik, akkor kell felvásárlásban gondolkodni.

Az ön által irányított Templeton kelet-európai portfóliójában két jelentős hazai vállalat, az OTP és az Egis részvényeiből is van. Terveznek itt további vásárlásokat?

Szeretnénk, de egyelőre úgy látjuk, hogy több likviditásra lenne szükség ezen a piacon. Számos ígéretes, jó céget látunk a térségben, ezek a társaságok azonban nem igazán jutnak hitelhez.

Üzleti lehetőséget látnak Magyarországban a kínaiak is. Mit gondol a nemrég tető alá hozott megállapodásokról?

Kína nem egységes gazdasági tömb, vannak állami vállalatok, de rengeteg magáncég is működik az országban. Utóbbiak között vannak jó és rossz társaságok, mint bárhol máshol, ezen a piacon is egyenként, cégenként kell megítélni, hogy kivel üzletel az ember. Ugyanakkor általánosságban azt tudom mondani, hogy a kínai kormány által birtokolt vállalatok, de a magáncégek jó része is megbízható üzleti partner, melyek hosszú távra terveznek. Szerintem nagyon fontos, hogy Magyarország éreztesse a kínaiakkal, hogy itt szívesen látják őket és meg akarják érteni az ő üzleti kultúrájukat, elvárásaikat. Alapvetően a kínaiak is csak üzletelni jönnek ide, szeretnék viszontlátni a befektetésüket, ám ők jó üzleti kapcsolatra törekednek Magyarországgal és azon keresztül Európával, úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus lehetőség a magyaroknak. Kína hosszú távra gondolkodik, de nem fogják a szemléletüket ráerőltetni önökre.

Európai körútján Wen Jiabao kínai miniszterelnök többször is kiállt az eurózóna mellett, az angolszász közgazdászok közül ugyanakkor mind többen temetik a valutauniót. Kinek van igaza?

Ne üljenek fel a rémisztgetéseknek. Az euró túl fogja élni ezt az időszakot, a valutaunió erősödni és növekedni fog. A közös pénz bevezetésének rendkívül jó hatása volt Európára, gondoljanak csak arra, mennyit spórolnak meg a belső piac cégei azon, hogy nem kell átváltani a nemzeti fizetőeszközöket. Sokan az eurót hibáztatják Görögország problémái miatt, holott az eurónak semmi köze a görög adóssághoz. Ha a görögök feladják az eurót, az semmin sem változtat, az adóssághegy attól még megmarad.

Görögországban mi lenne a megoldás?

Amikor valaki hitelt nyújt, akkor el kell fogadnia azt is, hogy ez bizonyos kockázatokkal jár. A probléma ebben az esetben az, hogy a Görögországot finanszírozók – német, francia bankok – ezt nem hajlandók elfogadni. Első lépésként jelentős „hajvágásra” (a veszteségek leírása az angol pénzügyi szlengben – a szerk.) van szükség – 30-40 százalékos értékvesztésről beszélünk. Második lépésként a hiteleket át kell alakítani, meg kell hosszabbítani a futamidőket, hogy a görögök 20-30 éven át is tudják azokat törleszteni. Ugyanakkor a hitelező bankoknak újra egyensúlyba kell hozni az egyenlegüket, azaz a görög állampapírokat megbízhatóbb papírokkal kell helyettesíteniük. Miközben a bankok megpróbálják megerősíteni saját tőkestruktúrájukat, fontos, hogy ne támasszanak túl szigorú feltételeket velük szemben, hogy képesek legyenek megszabadulni a görög kötvényeik okozta problémáktól.

Az eurózóna problémái miatt erősödik a svájci frank, ami sok, devizaalapú hitelben eladósodott háztartásnak okoz nehézséget. Mire számíthatnak?

Sok befektető próbál biztos helyet találni a pénzének, emiatt erősödik a frank. Évekkel ezelőtt figyelmeztettem az itteni bankokat, hogy a devizaalapú hitelezés komoly gondot okozhat. A válaszuk erre az volt, hogy semmi probléma nem lehet ebből, és csak kis összeget helyeznek ki devizában. Ma sem értem igazán, miért tették. Ezen a piacon nincs ingyenebéd: egy tőlünk független piac devizájához kötni a hitelt csak azért, mert akkor éppen előnyös az árfolyam-különbözet, az később komoly hátránnyá válhat. Az egyetlen megoldás itt is az, hogy a bankok meghosszabbítják a hitelek futamidejét.

Névjegy

MARK MOBIUS

A feltörekvő piacok legjobb ismerőjeként, illetve nemzetközi befektetési menedzserek doyenjeként ismert Mobius maga is nemzetközi családból érkezett: Puerto Ricó-i és német szülők gyermekeként született az Egyesült Államokban. Előbb az USA-ban, majd Japánban szerezte meg tudományos fokozatait közgazdaságtanból. 1987-ben csatlakozott a Templeton alapkezelő feltörekvő piaci csoportjához. A Templetont 1992-ben egy másik alapkezelő, a Franklin Resources vásárolta fel, a létrejött Franklin Templeton Investments mára százötvennél több országban van jelen, és több mint hétszázmilliárd dollár vagyont kezel.

Feltörnek a feltörekvők

A feltörekvő, illetve a határpiacok a fejlettekhez képest jóval nagyobb hozammal kecsegtetnek – hangzott el a Citigold, a Citibank személyre szabott vagyontervezési üzletága tegnapi sajtótájékoztatóján. Mark Mobius szerint – aki a Citi által szervezett befektetői konferenciára érkezett – a hosszú távú befektetéseket keresők számára ezek a piacok rendkívül ígéretesek. A határpiacok – idesorolandó többek között Afrika, Ázsiában Vietnam, Banglades, Mianmar – 16 százalékát adják a föld területének, ám csak hat százalékát a világ GDP-jének. Ugyanakkor nem árt elfelejteni, hogy Afrikában óriási kihasználatlan földterületek és nyersanyagkészletek vannak.

A gazdaság felpörgése – amit elsősorban a kínai és az indiai gazdaság nyersanyagigénye mozgat – több afrikai piacon, így Angolában, Nigériában, Dél-Afrikában továbbra is jelentős növekedést eredményezhet. A feltörekvő piacok – idesorolandó Oroszország, Kelet-Európa, Dél-Ázsia, Latin-Amerika – az utóbbi időszakban háromszor gyorsabban növekedtek a fejlett piacoknál, mely a részvényárakban is meg fog mutatkozni, mondta Mobius, aki szerint a GDP-növekedés és a részvényárak között szoros összefüggés van.