Menedzserek az iskolapadban: a tanulás válsága és a válság tanulása
A memetika szerint az emberi tudat nem más, mint a Földön nagyjából százezer éve megjelent mémek összessége. Ezek az apró kulturális információs csomagok mindenkiben megtalálhatóak. Igyekeznek reprodukálni, örökíteni magukat, és Dawson elmélete szerint gyakorlatilag már át is vették az uralmat.
– Változik a vezetői kultúra Magyarországon. Egyre többen vannak, akik számára a friss tudás megszerzése, a folyamatos fejlődés kedvtelés. Ők főállású „tudásfogyasztók”, és élvezik az intellektuális kalandozást. Talán éppen ennek köszönhető, hogy egyre gyakrabban közülük kerülnek ki a sikeres vezetők – mondja Frankó Csuba Dea, a Kürt Zrt. marketingigazgatója, a Kürt Akadémia Kft. üzletfejlesztési vezetője. Hozzáteszi: szerinte már túl vagyunk azon a ponton, amikor egy-egy képzésre jelentkezők számát lényegesen befolyásolná a vállalatok oktatásra szánt büdzséjének visszavágása, vagy az, hogy a krízis miatt a korábbinál leterheltebbek a munkatársak.
– Azok a cégek, amelyek még nem indultak el a kilábalás útján, jó eséllyel nagy bajban vannak. Akik viszont elindultak, most mindennél nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a válság következményeit értékeljék és új, stabil utakon haladjanak tovább. Ők nem a vezetőik fejlesztésén fognak spórolni. Az elmúlt időszak is megmutatta: extrém gazdasági helyzetekben lehet nézegetni történelmi trendeket, és ezek alapján következtetéseket levonni, de ilyenkor az öröknek hitt igazságok többnyire szertefoszlanak. Az egyetlen nyerő stratégia a rugalmas gondolkodás. Egy vezetőnek ilyenkor feltételeznie kell a legjobb módszerekről, bevált gyakorlatokról, hogy létezik még azoknál is jobb – véli Frankó Csuba Dea.
Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke borúlátó. Úgy véli, a magyar gazdasági vezetők alig tanultak valamit a válságból, kevesen próbálnak a változások okainak és lehetséges következményeinek mélyére ásni. – Miközben a nemzetközi diskurzus egyik központi kérdése például az, hogyan hozható vissza a közösségi tudat a vállalatok életébe, és milyen új módszereket kell elsajátítania egy vezetőnek, hogy hosszú távon is sikeres maradhasson, itthon kevesen követik a nagy szakmai vitákat, akár a szervezetfejlesztés, akár a menedzsment, akár a HR területéről legyen szó. Sokan képzésellenesek lettek. Aki nem, az viszont továbbra is a rövid, az elmélyülést nem igénylő tréningeket keresi, és egyre nyitottabb a kuruzslásra, amit a képzők oldaláról jó néhányan meg is lovagoltak. Szinte minden héten olvasni lehet egy új coaching-módszerről. Annyi az újdonság, hogy lassan már a szakemberek sem igazodnak el köztük, miközben lényegi kérdésekről alig esik szó – mondja Tomka János.
Tapasztalatai szerint a szakmai, technikai képzéseken, a topmenedzserek kurzusain nem spórolnak a cégek, a középvezetőkén viszont annál inkább – pedig éppen közülük kerülnek ki a jövő vezetői. A pénzügyi, az energiaszektorban, a gyógyszeriparban most a különadók írják felül a munkatársak oktatási programjait.
A felsőoktatásban tanultak és a gyakorlat közötti szakadék is nőtt az elmúlt években, és hiába van néhány elkötelezett, idősebb vezető, aki akár ingyen is szívesen tart élvezetes, színvonalas előadásokat az egyetemeken, főiskolákon, az ott átadott információ nemigen épül be a tananyagba.
– Korábban az jellemezte a gazdasági vezetőket, hogy minél magasabb pozícióba kerültek, annál kevésbé tartották fontosnak saját képzésüket – sommázza az elmúlt évek tapasztalatait Fekete István, az Interim Vezető Szolgáltató Kft. ügyvezető cégtársa. Ennek oka szerinte az, hogy nem szívesen mentek olyan képzésekre, ahol beosztottaik láthatták, hogyan oldanak meg egy-egy feladatot. – Nem merném állítani, hogy a krízis változást hozott e területen, de a képzés alkalmazkodott az igényekhez. Sok-sok fórumot rendezünk például a Joint Venture Szövetség keretein belül, amelyeknek az a célja, hogy jó ötletek, tapasztalatok cserélődjenek. Talán nem meglepő módon a válság óta a felsővezetők nagy számban jönnek el ezekre, és folyik a nyílt, őszinte problémafeltárás, a tapasztalatok megosztása – teszi hozzá.
A szakember és munkatársai úgy látják: a válság hatására háromféle magatartás jellemezte az oktatással kapcsolatos tevékenységet. Sok helyütt valóban ez a terület lett a költségcsökkentési akciók egyik áldozata, ami azt az üzenetet is magában foglalta, hogy a képzés pusztán kirakattevékenység, azaz olyasmi, amit, ha fut a szekér csinálni kell, ha nem, nem. – Ezeknél a cégeknél mind a menedzsmentet, mind a munkatársakat nehéz meggyőzni az oktatás stratégiai fontosságáról. Könnyen elbújnak a leterheltség mögé – mondja a Henkel Magyarország Kft. korábbi ügyvezető igazgatója.
A cégek körülbelül ötödénél ugyanakkor másként gondolkodtak. A folyamatos oktatást hosszú távú sikertényezőként kezelték, az aktuális helyzethez igazították a programokat, ezzel is erőt gyűjtve a kilábaláshoz. Kevesen, de akadtak, akik a nehéz periódust arra használták, hogy a gazdaság újraindulásakor tudásban is megerősödött pozícióban legyenek. – Az összkép változatos, de a képzésre szánt idő és költség összességében újra növekszik – véli Fekete István.
Mérő Lászlóval is ujjat lehet húzni
A Kürt Akadémia Üzleti Gondolkodó Iskolájába olyan, a világot kritikusan szemlélő vezetőket várnak, akik elmélyednének az üzleti guruk gondolataiban, és szeretnék megérteni a gazdasági döntések emberi hátterét – akár vitázva is tanáraikkal: Kürti Sándorral, Mérő Lászlóval, Jaksity Györggyel, Síklaki Istvánnal, Chikán Attilával, Mellár Tamással, Király Júliával, Csányi Vilmossal – annak érdekében, hogy a válság után átrendeződő gazdasági környezetben is sikeresek maradhassanak.
A képzés a tervek szerint évente indul majd, de a tananyag folyamatosan változik. Az első kurzus hallgatóinak zöme a versenyszférából érkezik, ám képviselteti magát a civil és a közszféra is. Ami a szakmai hátteret illeti, erős a szórás: orvostól a művészen keresztül a közgazdászokig terjed a skála, hiszen az Üzleti Gondolkodó Iskola semmilyen előismeretre nem épít, a jelentkezés feltétele pusztán a nyitottság, a kritikus hozzáállás, a tanulási rutin. A Kürt olyan neves nemzetközi egyetemek kutatási eredményeit is beépítette a tananyagba, mint a Harvard, a Stanford, a Yale, az MIT, valamint az oxfordi és a berlini egyetem.
