Tegnap véget ért a kilakoltatási moratórium azoknál a bedőlt hiteleseknél, akik húszmillió forintnál nagyobb kölcsönt vettek fel, és ingatlanuk értéke meghaladja a harmincmillió forintot. Arról, hogy hány ilyen ügyfél van a bankszektorban, inkább csak becslések léteznek. Nagyjából százezer a problémás lakáshitel Magyarországon, aminek töredéke tartozik az előbbi kategóriába. Ráadásul a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy októberig a szóban forgó ingatlanoknak mind össze két százaléka árverezhető el. Ezt követően sem jön el az árverezések fénykora, hiszen a kormány életbe léptetett egy úgynevezett kényszerértékesítési kvótát, mely szerint a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk két százalékát, 2012-ben három, 2013-ban négy, 2014-ben pedig öt százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. Ez némiképp időt ad az érintetteknek, hogy felkészüljenek a változásra, illetve megakadályozza azt, hogy egyszerre túl sok lakás kerüljön a piacra, ami még inkább lenyomná az amúgy is alacsony ingatlanárakat.

A Népszabadság úgy tudja, hogy még a legnagyobb bankoknál is legfeljebb pár tucat otthon kerülhet októberig kalapács alá, és országos szinten is nagyjából 150 darab. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi családnak napokon belül el kell hagynia az otthonát.

Az OTP Banknak a portfólió méretéhez viszonyítva nagyon kevés olyan húszmillió forint feletti hitellel rendelkező ügyfele van, ahol az árverezés rövid távon elindulhat – közölte lapunkkal a bank kommunikációs osztálya. Hozzátették: miközben a 2010-et megelőző három év alatt évente kétezer körüli volt a kilakoltatások száma a teljes bankszektorban, addig ugyanebben az időszakban az OTP Banknál összesen négy esetben került sor ilyen intézkedésre a tízezres nagyságrendű bedőlt hitel mellett. A K & H Bank lapunkkal azt közölte: az ő esetükben is kevés, néhány tucat ügyfélről van szó. Az ügyek egy részében még nem is kezdeményezték a bírósági végrehajtást. Ahol viszont megtették, ott az önálló bírósági végrehajtó intézkedése és ütemezése szerint folyik majd az árverezés. Mint megtudtuk, területi szempontból nincsenek kiemelkedően veszélyeztetett térségek: a fővárosban és még másik 11 megyében találhatók az érintett ügyfelek.