Mégsem Szombathelyre repülnek a kínaiak?
Nagy az öröm Szombathely térségében. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hétvégi budapesti látogatása óta Vas megyében sokan szinte biztosra veszik, hogy Vát és Porpác határában hamarosan felbőgnek a munkagépek, a régi katonai repülőtér helyén idővel hatalmas cargobázis nő ki a földből. Lehetséges azonban, hogy a beruházásért lobbizó vállalkozók korán ittak a kínai medve bőrére. Lapunk információi szerint szóba sem került a kínai repülőtér, valamint cargobázis megépítésének kérdése a magyar és a kínai kormány képviselőinek néhány nappal ezelőtti megbeszélésein. A kormányzati források szerint a távolkeleti szuperhatalom közép-európai logisztikai bázisának helyszínéről egyelőre nincs semmiféle megállapodás, és egyáltalán nem biztos, hogy a befektetők végül Szombathely térségét választják. Különösen hogy helyette a kormány talán más lehetőségeket támogatna.
A kormányzati lista első helyén a hírek szerint a mezőkövesdi repülőtér áll. A Klementina nagybirtok területén, Mezőkövesd és Mezőkeresztes határában az ötvenes években megépült katonai repülőtér mellett szólnak kedvező infrastrukturális adottságai: közel van az M3-as autópálya és a Budapest–Miskolc vasútvonal. De fontos lehet az is, hogy területe nem csak elméletben lehet alkalmas a nagy repülőgépek fogadására. Kiépítésénél alapvető szempont volt, hogy megfeleljen a Varsói Szerződés ellátó és tartalék repülőterére háruló feladatoknak.
A korábban szigorúan titkos légibázis ennek megfelelően képes volt áruszállító repülőgépek fogadására. Valódi szerepében azonban egy kelet–nyugati konfliktus esetén működött volna: háborús helyzetben a mezőkövesdi támaszpont adott volna otthont a szovjet távolsági atombombázóknak. Amennyire lehet tudni, ilyen repülőgépek legfeljebb próbaképpen szálltak le a Klementinán. Helyettük évente kétszer, a szovjet csapatok utánpótlását hazánkba hozó, a leváltott személyzetet hazaszállító Tu–154-es utasszállítók fordultak meg Mezőkövesden. A honvédségtől az ezredfordulón az állami vagyonkezelő szerv, akkori nevén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kezelésébe került 657 hektárt elfoglaló légikikötő alapos felújításra szorul. A 2008-ban készült jelentések szerint legalábbis a 3,5 kilométeres, 80 méter széles betonburkolatú fel- és leszállópálya elmozdult lapjait mindenképpen rendbe kell tenni a repülőgépek fogadásához.
Kormányzati favorit lehet Taszár repülőtere is, amely iránt a kínai befektetők korábban már érdeklődtek. Az ország második legnagyobb légikikötőjeként emlegetett bázist 2005-ben bezárták. Hasznosításának kérdése azonban folyamatosan napirenden van. Az 540 hektáros területet elfoglaló létesítmény mellett adottságai és kiépítettsége szól. Két, egyenként 2,5 kilométer hosszú, hatvan méter széles le- és felszállópályáját a nagyobb gépek is használhatják. Polgári terminálja a kilencvenes években épült, és az utasszállító repülőknek megfelelő gurulóutak, illetve beállóhelyek is elkészültek. A szakértők szerint nagyobb, mintegy kétmilliárd forintos beruházást legfeljebb légi irányítási technológiájának a korszerűsítése igényelne. Polgári logisztikai bázisként történő hasznosítása évi 2,5 milliárd forint költség mellett tíz év alatt megtérülne, ha forgalma elérné az évi 135 ezer tonnát.
A kínai cargobázis lehetséges helyszíneként emlegetik Pápa repülőterét is. A repülős körökben Párduc becenéven ismert aktív katonai bázison a nagy áruszállító repülőgépek fogadása és indítása nem számít rendkívülinek. A NATO Boeing C17 Globemaster gépei legalábbis évek óta használják a repülőtér 2399 méter hosszú és hatvan méter széles le- és felszállópályáját.
A Vát és Porpác közti repülőtér fejlesztői így kemény lobbiharcra számíthatnak. Évekkel ezelőttmegálmodott tervük, a Savaria Airport megvalósításához ugyanis kevés lehet, hogy a környék településeinek lakossága népszavazáson erősítette meg: támogatja a térségben akár két-háromezer munkahelyet is létrehozó fejlesztést. A beruházásért folyó harcban szövetségesük lehetne a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. A magyar-osztrák vasúttársaság a napokban veszi át a MÁV több dunántúli vonalát, köztük a Porpác–Szombathely szakaszt. Így számára akár előnyös is lehetne, ha a térség vasúti áruszállítása felélénkülne.
Támogatása komoly segítséget jelenthetne, hiszen a GYSEV lobbiereje tekintélyes: a cég irányításában több, a kormánypártinak tartott Közgép Zrt.-hez köthető vezető is feladatot kapott. Dávid Ilona elnök-vezérigazgató például a Közgép jelenlegi vezérigazgatójának, Németh Miklósnak a munkatársa volt a Dunaferrnél. A Közgép korábbi építési igazgatója, Schváb Zoltán pedig jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára, és egyben a GYSEV igazgatósági tagja.
A hírek szerint azonban a GYSEV nem akarja elkötelezni magát a kínai cargobázis Szombathely-közeli helyszíne mellett. De a helyzetet tovább rontja, hogy a beruházásnak ellenzői is akadnak. A környezetvédők például azzal érvelnek, hogy a repülőtér építése Vát és Porpác térségében Natura 2000-es természetvédelmi területeket érintene. A kormány tanácsadói szerint pedig már az is hiba volt, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök a helyi közúti és vasúti infrastruktúra fejletlensége ellenére 2009-ben nemzetgazdasági jelentőségű projektté minősítette a Savaria Airport beruházását.
Akárhogy is, egyelőre senki sem tudja, hol építhetik fel kelet-európai logisztikai bázisukat a kínaiak. Valószínű azonban, hogy a távol-keleti befektetők nem sokáig lesznek vevők a magyar érdekcsoportok torzsalkodására. Félő, hogy ha megunják, fogják a pénzüket, és továbbrepülnek –mondjuk Lengyelországba.
