Az eddig kipróbált módszerek nem bizonyultak sikeresnek, ezért a Fidesz és gazdasági holdudvara új módon próbálja sarokba szorítani a nagy kereskedelmi láncokat: olyan szakhatóságot hoznának létre, amely az önkormányzatok helyett megtilthatja nagyobb kereskedelmi üzlet létesítését. Az uniós előírások tiltják ugyan, hogy gazdasági érdekből vezessenek be külön engedélyezési eljárást, a kormány megtalálta a módját, hogy megkerülje Brüsszelt: környezetvédelmi-fenntarthatósági köntösbe öltözteti a jogszabályt.

A Veszprém megyei négyszáz lakosú Pusztamiske kisboltja

A kereskedelmi törvény tervezett módosítása szerint a cégeknek januártól a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett tagokból álló Fenntartható Kereskedelemért Szakmai Testület (FKSZT) jóváhagyását kellene megszereznie, ha 300 négyzetméternél nagyobb üzletet akarnak nyitni. A testület mindenhez ért majd: a tervezett kiskereskedelmi üzlet környezetvédelmi, városképi, közlekedési, épületenergetikai, örökségvédelmi, hulladékkezelési, továbbá a környező településekre gyakorolt hatása alapján döntheti el, hogy melyik beruházás kaphat építési engedélyt, és melyik nem.

Nem csak a kiskereskedelem fenntarthatóságának az érvényesítése lenne az egyetlen cél. A kísérőszöveg szerint a nagyméretű üzlettípusok – hiper- és szupermarketek, diszkontok – száma Magyarországon mára „az EU-átlag fölé” nőtt, s a szabályozások finom hálójával kell a hazai tulajdonú kisvállalkozásokat helyzetbe hozni a multikkal szemben. Az előterjesztő javasolta Brüsszel „kicselezését”, s mindez magyarázat lehet arra, hogy a Fidesz miért karolta fel váratlanul olyan nagy lelkesedéssel az LMP kezdeményezését a kereskedelmi törvény fenntarthatóságot célzó módosításáról, illetve a plázamoratóriumról.

Igaz, az LMP-s ötletgazda, Szabó Rebeka képviselő szerint javaslatukban szó sem volt egy mindenhez értő csúcsszakhatóság létrehozásáról. Ellenkezőleg: az LMP elképzelése az, hogy helyi szinten maradjon az építési engedélyek kiadása, azonban – szemben az eddigi gyakorlattal – jelentősen kiszélesítenék a döntéshozatalban részt vevők körét, így egy nagy kereskedelmi egység engedélyezésébe a szomszédos önkormányzatokat és a helyi civil és szakmai szervezeteket is bevonnák. Az FKSZT-nek kötelessége lesz kikérni az iparkamara véleményét is, amely így – a kamarától profilidegen módon – környezetvédelmi, örökségvédelmi kérdésekben foglalna állást.

 Korábban már próbálták helyzetbe hozni a kamarát oly módon, hogy például a Tesco a helyi CBA- vagy Cooptagok beleegyezésével tudott volna új egységet nyitni. Azok a próbálkozások elbuktak. A jelek szerint tényleg „szuperhatóság” lesz a testület: 2010-ben Magyarországon ugyanis 120, egyenként 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységet engedélyeztek, ráadásul a törvénytervezet alapján az üzletfelújításokat is az FKSZT bírálná el. Így a testületnek gyakorlatilag naponta kellene elkészítenie és elbírálnia egy hatástanulmányt úgy, hogy döntéseit később ne kövessék milliárdos kártérítési perek.