Rövidített változatát – pro bono – arra a tevékenységre alkalmazzák, amely a fizetni nem tudó, ám bajba jutott, elesett embereknek jelent jogi segítséget, legyen szó akár egyszerű szerződéskötésekről, tanácsadásról, avagy képviseletről bonyolult perekben.

A pro bono magyarországi elterjesztését oly fontosnak tartó jogászok arra voltak kíváncsiak, mi ösztönzi az ügyvédeket erre a munkára.

Kossuth Borbála, a hazai pro bono akció egyik spiritus rectora szerint sokkal több magyarországi ügyvéd végez ilyen tevékenységet, mint azt a közvélemény feltételezi. Legtöbben a segítőkészség jó érzését említik: ha ingyen adnak tanácsot, segítenek jótékonysági szervezetek alapítványi megalakulásában, a hivatalos procedúra lebonyolításában karitatív szándékukat bizonyítják. Van, aki egyszerűen együtt érez a bajbajutottakkal, mások arra (is) számítanak, hogy a segítő szándék híre hamar elterjed, s ez növeli presztízsüket. A jogászok által készített felmérésből leszűrhető, milyen nagy mértékben önazonosság az ügyvédi hivatás. Figyelemre méltó,milyen őszinték, önvallomásszerűek voltak a névvel adott válaszok. Akinek távlatibb, „önzőbbnek” mondható célja van – ügyfélkörének bővítése a nagyobb megbecsültség révén –, az sem habozott megnevezni ezt, mint ahogy a pro bono tevékenységet nem végzők válaszaiban sem féltek attól, hogy az elutasítás negatív hatást vált ki. Arra

a kérdésre, vajon a pro bono tevékenységről hogyan értesülnek az érintettek, Kossuth Borbála a kisebb közösségekben megszokott személyes kapcsolatokat, a szájhagyományt említi. Talán ennek is betudható, hogy inkább vidéken dívik a pro bono. Az amerikai gyakorlat – miszerint központja (Center for Pro Bono) van a tevékenységnek, projektek ösztönzik az ügyvédeket – a továbblépés lehetőségét jelentheti Magyarországon.

Az egyéneknél lényegesen egyszerűbben jutnak jogi segítséghez a civilszervezetek. Róluk világszerte 1997 óta a Columbia Egyetem Jogi Karán megalakult, ma köz- és magánadakozók jóvoltából működő, és számtalan országban, így Magyarországon is leányszervezettel rendelkező PILnet – The Global Network for Public Interest Law – gondoskodik. A szervezet magyarországi alapítványként 2007 óta önállóan dolgozik Magyar Pro Bono Központ néven (nem nélkülözve természetesen a PILnet nemzetközi ügyvédi hálózatát). Célja a hazai civilszervezetek és ügyvédek hatékonyabb együttműködésének elősegítése, vagyis – ahogyan Barabás Tamás programkoordinátor fogalmaz – egyfajta „házasságközvetítés”. Állandó partner 13 ügyvédi iroda, összesen mintegy 450-500 nagyszerűen képzett jogásszal. Ők szabadidejüket önkéntes alapon fordítják a honlapon keresztül (www.probonougyved.hu) jelentkező civilszervezetek segítésére. Évente 40-50 ügy valósul meg – mondja Barabás Tamás, hozzátéve: a befutó igényeket előbb szűrik, s csak a komoly ügyeket közvetítik ki.