– A tapasztalatok szerint a természeti katasztrófák csupán időlegesen növelik meg a biztosításkötési kedvet, tartós, trendszerű növekedést azonban nem eredményeznek – mondja Tóth István, az Union igazgatósági tagja, aki szerint alapvetően a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére lenne szükség. Napi téma az öngondoskodás szükségességének kérdése – ami nem csak a magunkról való gondoskodást jelenti. A pénzügyi értelemben vett öngondoskodáshoz hozzátartozik a nagy értékű vagyontárgyak védelme, tehát a lakás vagy akár a casco biztosítás is, de ezzel ma még csak nagyon kevesen vannak tisztában.

– Fontos a biztosítási kultúra általános szintjének emelkedése, a biztosításról kialakult sokszor téves felfogás, kedvezőtlen szemlélet megváltozása, emellett természetesen meghatározó lehet a növekedésben a makrogazdasági helyzet javulása is, a biztosítási szolgáltatás minőségének további javítása – hívta fel a figyelmet Csermely Tibor, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A K & H Biztosító tapasztalatai szerint munkanélküliség esetén, illetve a hitelek megnövekedett törlesztőrészlete miatt a lakásbiztosítás gyakran esik a rezsicsökkenés áldozatává. – Ez mindenképpen rossz tendencia, mert viszonylag kis költséggel is lehet megfelelő biztonságot jelentő biztosítást kötni – mondta lapunknak Kaszab Attila. A társaság vezérigazgató-helyettese szerint alapvető szemléletváltásra van szükség a pénzügyi kultúrában, hogy a biztosítást olyan tudatos tevékenységnek tekintsék az emberek, amellyel a vagyontárgyat próbálják védeni.

A piac remélt bővülését ugyanakkor visszafogná a biztosítási díjak emelkedése, ami logikus lenne az utóbbi időben megugró kárkifizetések, illetve amiatt, hogy a biztosítók már évek óta nem emelték díjaikat, sőt ellenkezőleg: ma azonos fedezeti értékek mellett akár negyedannyiért is lehet szerződést kötni, mint öt évvel ezelőtt. Az előző években a szélsőséges időjárás miatt megnövekedtek a kárkifizetési periódusok, de ezek miatt az Aegon Magyarország nem tervezi a díjak változtatását – fogalmazott Szurgyi Nándor, a lakásbiztosítási üzletág igazgatója. Sőt az ősszel indult új termékben a díjtételek és egyes szolgáltatások díjai csökkentek. – Mi nem a díjak növelésével szeretnénk bevételnövekedést elérni, hanem azzal, hogy ügyfeleink az igényeiknek megfelelő, a számukra valós veszélyt jelentő kockázatokat lefedő kiegészítőkkel töltik fel a szerződéseiket – tette hozzá.

Nem számolnak a lakásbiztosítások drágulásával a Groupamánál sem. A biztosítók a természeti károk fedezetének alapdíjtételeit több évtizedre vonatkozó idősorok figyelembevételével határozzák meg, egy év kimagasló kárkifizetései alapján ezért nem valószínű a díjak emelkedése. Némileg másként látják a K & H-nál. Kaszab Attila szerint ha a kárkifizetések nagysága éveken keresztül növekszik, akkor annak hatása lehet a díjakra, a kárkifizetések nagy száma egy adott évben azonban még nem eredményezi automatikusan, hogy a biztosítók a következő évben emelik a tarifáikat. A biztosítóválasztásnál célszerű a díjon kívül még számtalan más tényezőt, legfőképpen a kár esetén járó szolgáltatást megvizsgálni a döntés előtt – tette hozzá.

Megfigyelhető, hogy évről évre nő az extrém időjárással járó napok száma. Ez indokolná a díjemelést, különösen, ha a viszontbiztosítások díjai is emelkednek – fogalmazott Tóth István. A piacot azonban az erős verseny jellemzi, ami az áremelkedés ellen hat.