Viszlát, Nyugati

Nagy várakozásokkal futott neki Wen Jiabao kínai miniszterelnök budapesti látogatásának a kormány. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kínai útjai során tárgyalt már kötvénykibocsátásról, a Malévről és logisztikai fejlesztésekről.

Megbeszéléseinek témája azonban bármi is legyen, az udvarias beszélgetés végül valahogy mindig a vasúthoz kanyarodik. Méghozzá rendszerint úgy, hogy a mélyépítő cégek folyosóin terjedő pletykákba a Közgép Zrt. és új elnökének, Nyerges Zsoltnak a neve is belekeveredik.

Senki nem akar válaszolni arra, hogy a 2004 óta látványosan erősödő Közgépet miért tartják a kínai pénzből megvalósítható vasúti beruházások első számú letéteményesének. A sajtó elől következetesen elzárkózó, legfeljebb vízilabdáról, kosárlabdáról nyilatkozó Nyerges Zsoltot pedig kérdezni is felesleges. Lapunk legalábbis hiába próbálkozott. Annyi azonban válaszok nélkül is tudható, hogy a Közgép egymás után nyeri el a különféle állami nagyberuházások megrendeléseit. Miért szorulna hát háttérbe éppen a legnagyobb falatnak ígérkező kínai projekteknél?

Különösen, hogy költeni most talán tényleg lesz miből, Fellegi Tamás bizalmasai körében állítólag arról beszélt: a kínai „Eximbank” (vagyis a külföldi beruházásokat finanszírozó pénzintézet) keretet nyitott a China Railway Construction Corporation (CRCC) magyarországi vasútépítési tevékenységének finanszírozására. A felhasználható keretösszeg magyar viszonyok között csillagászati: a hírek szerint mintegy 3-4 milliárd dollár, vagyis úgy 600-700 milliárd forint. A miniszter a China Daily című napilap európai kiadásának adott interjújában hónapokkal ezelőtt azt is elárulta, hogy mi épülhetne a kínai pénzből. Az egyik nagyberuházás a Budapest belvárosát a Liszt Ferenc repülőtérrel összekapcsoló gyorsvasút kiépítése lehet. A későbbi hírek pedig már arról szóltak, hogy a CRCC szerephez juthat a magyar vasútvonalak, vasúti biztosítóberendezések, vagy akár az állomások fejlesztésénél is.

Lapunk úgy tudja: az általános céloknál Wen Jiabao hétvégi magyarországi látogatásának idejére már konkrétabb elképzelések is megfogalmazódtak. Ezek sorában az egyik aMÁV budapesti fejpályaudvarait leváltó központi vasúti terminál megépítése. A végleges tervek még hiányoznak, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ha a terv komoly, a fővárosban hol kaphatna helyet a föld alatt működő hatalmas pályaudvar. Az viszont valószínű, hogy átadása után a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar is bezárna. A vonatforgalom megszűnése után épületeik új funkciót kapnának. Hogy pontosan mit, a kormányzat és a MÁV ingatlanfejlesztői pályázatokon döntené el.

A MÁV és a CRCC közösen újíthatná fel a főváros külső kerületeit összekötő, jelenleg jobbára vegetáló, lepusztult állapotban lévő körvasutat is. A megújuló pályahálózat nem csak azt tenné lehetővé, hogy a vonatok az esztergomi, vagy a váci vasútvonalról a hegyeshalmi vonalig bármelyik elővárosi irányba eljuthassanak. A körvasút az elképzelések szerint meghatározó szerepet kaphatna Budapest belső tömegközlekedésében is.

Ami pedig ezek után a kínaiak hitelkeretéből megmarad, mehet a MÁV elhanyagolt vasútvonalainak fejlesztésére. Hogy pontosan hová, egyelőre nyitott kérdés. A konkrét beruházások kijelölése azonban nem lehet gond: a magyar vasútnak ugyanis szinte nincs is olyan vonala, amire ne lehetne elkölteni néhány milliárd forintot. Ennek ellenére valószínű, hogy Peking legszívesebben a MÁV törzshálózatának megújítására adná a pénzét. Vagyis, részben azokra az Európai Unió által támogatott fejlesztésekre, amelyeket a magyar mélyépítők akár a távol-keleti segítség nélkül is végig vihetnek.

Hogy emiatt megfeszülnek-e a bimbózó magyar–kínai gazdasági kapcsolatok, nem lehet tudni. Az viszont biztosra vehető, hogy a CRCC magyar partnerekkel lép majd szövetségre az állítólag felhasználható vasúti hitelek elköltéséhez. Azt pedig, hogy a kínai bankok pénzére alapozva megálmodott beruházásokra kikkel alakítanak majd konzorciumot, feltehetően Pekingben dönthetik el. És akkor akár eljöhet a „Közgép ideje”. A piaci találgatások szerint legalábbis valószínű, hogy a kínai vasúti beruházó szövetségesei kiválasztásánál nem ragaszkodik majd az európai „divathoz”. Azaz, nem versenyben választja ki, hogy kit vesz be konzorciumába. Valószínűbb, hogy olyan társaságot választ majd, amely szerződéses partnereinek, így a kormánynak, vagy a MÁV-nak is megfelel.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.