Abdelhamid Triki egyszerre kéri a londoni székhelyű pénzintézet döntéshozóitól Tunisz belépését a részvénytulajdonosok és a célországok sorába. Tunéziában nemrégiben fogadták el a „megélénkülési tervet”, melynek céljai az átláthatóság, a jó kormányzás és a gazdasági növekedés elérése. Ennek megvalósításához jól jönne az EBRD húszéves tapasztalata.

A tunéziai kormány lépésének előzménye, hogy a nemzetközi közösség felszólította az EBRD-t, vegyen részt az „arab tavasz” fejleményeire adott nemzetközi gazdasági programban. Korábban Egyiptom, az érdeklődés szintjén pedig Marokkó vetette fel, hogy nem pusztán részvénytulajdonosként, hanem befektetések és hitelek kedvezményezettjeként is igényt tartana az EBRD támogatására.

Az EBRD által kiadott sajtóközlemény kiemeli, hogy ha a részvényesek egyhangúan jóváhagyják a bank földrajzi mandátumának kiterjesztését, az új célterületeken éppúgy a privát szféra fejlesztésére helyezi majd a hangsúlyt, mint hagyományosan, a projektek 80-90 százalékával. Thomas Mirow korábbi nyilatkozatai szerint a bank forrásai évi akár egymilliárd eurós befektetési tevékenységet is lehetővé tesznek Egyiptomban, míg a régió egészébe évi 2,5 milliárd euró juthat. Mielőtt a tényleges befektetések beindulhatnak, az EBRD alapos felmérést végez a jelentkező országban, többek között meg akar nyugodni a sajtó- és szólásszabadság érvényesülése felől. Az elnök az EBRD májusi asztanai éves közgyűlésén újságírók előtt kifejtette, hogy a közel-keleti/észak-afrikai kötelezettségvállalás nem megy a kelet-közép-európai régió rovására. A 2015-ig érvényes tervnek megfelelően a térség támogatására évi 8,5-9 milliárd euró áll rendelkezésre.