Ugrik minden ötödik forint
A fejlett országok lakosságának romló egészségi állapotáért már évtizedek óta hibáztatják az élelmiszereket, míg a gyártók azt az álláspontot képviselik, hogy az elhízás mint népbetegség a szükségleteket meghaladó tápanyagbevitellel függ össze, amelyért nem ők, hanem a fogyasztó a hibás. Ez olyan, mint a bortermelőket hibáztatni azért, hogy részeg emberek tántorognak az utcán – mondja Fórián Zoltán. Az Agrár Európa Tanácsadó Iroda Kft. ágazati igazgatója szerint viszont azzal az alapelvvel egyet lehet érteni, hogy aki tudatosan rombolja egészségét, járuljon hozzá nagyobb mértékben az egészségügyi kiadásokhoz. Ez persze nem hazai találmány: az Egyesült Államokban létezik a cukor adó, de van hasonló Dániában a fagyikra vagy Belgiumban az üdítőkre és a kávéra.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja a termékdíj koncepcióját. Az Éfosz szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt –véli Folláth Györgyné, a szervezet főtitkára. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy az adó bevezetése miatt az érintett termékek 15-20 százalékkal drágulnak, a kis- és közepes vállalkozások többsége pedig kénytelen lesz létszámot csökkenteni vagy bezárni. Idézte a Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett fogyasztói kutatásának eredményét, amely szerint a magyar vásárlók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot. A főtitkár értelmetlennek mondta azt is, hogy adóztatni akarják a levesporokat és ételízesítőket, hiszen ezek már soksorosan hígítva kerülnek ételeinkbe.
A napi fogyasztási cikkeket, az úgynevezett FMCG-iparágat képviselő, összesen mintegy 13 ezer munkahelyet biztosító cégeket tömörítő Magyar Márkaszövetség is élesen ellenzi a termékadó bevezetését. Fekete Zoltán főtitkár munkatársunknak elmondta: nem értik, hogy ha a kormányprogram stratégiai célként jelölte meg a hazai fogyasztás bővítését és a termelőágazatok támogatását, most miért vezetnék be az új adót, amely egyértelműen gyárbezárásokhoz és leépítésekhez vezet. A szervezet szerdai közgyűlésén gyorselemzést végeztek az új adónem rövid távú hatásairól. Úgy kalkulálnak: az utolsó ismert tervezet alapján év végéig négy hazai gyárat zárhatnak be és mintegy 2200 ember kerülhet utcára. De ez akár meg is duplázódhat, mert az importőr vagy a gyárát a regionális feladatok miatt bezárni nem tudó többi tagcég is csak költségcsökkentésekkel, fokozatos leépítésekkel tudja majd ellensúlyozni a nem tervezett, év közben kirótt adót. A pluszterhet a gyártók nem tudják érvényesíteni áraikban, 20-25 százalékos áremelést sem a kereskedők, sem a fogyasztók nem fogadnak el. Komplett termékkategóriákat, tradicionális magyar márkákat áraz ki a piacról az új adó – fogalmazott a főtitkár.
