Mit hoz a keleti szél Budapestre?
A protokolláris gesztusok mellett ugyanakkor információnk szerint több beruházással és fejlesztéssel kapcsolatban is sikerült előrelépést elérni, még ha a megállapodások végére formálisan nem is lehet pontot tenni. A két nagy projektről, a szolnoki citromsavgyárról és a Malévról egyelőre nem született megállapodás, ám a közlekedés továbbra is hangsúlyos a két ország kapcsolatában: vasúti és légi teherszállítási témák is forró pontnak számítanak.
A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítésére és intenzitásának növelésére irányuló újabb kezdeményezésekről folytattak megbeszélést a magyar–kínai gazdasági vegyes bizottság szerdai budapesti ülésén – közölte néhány napja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Magyar részről a tárgyalást Fellegi Tamás miniszter vezette mint a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a közlemény pedig a légügyi szállítmányozást, a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelmet, a víztisztító technológiák hasznosítását és az autóipar terén kialakítandó együttműködéseket jelölte meg, ahol a közeljövőben konkrét beruházások jöhetnek létre. A hírek szerint a kínai politikai és üzleti körökben komoly megbecsüléssel kezelt Fellegi tárgyalóküldöttsége kiemelten kezelte a magyar és az uniós jogszabályok ismertetését is.
Nem sokkal ezt követően az Index arról írt, hogy a kínai fél kérésére tárgyalnak a Szombathely melletti, Vát és Portpác közötti cargoreptér fejlesztéséről, amely évek óta van napirenden a két ország között. Forrásaink ezzel kapcsolatban óvatosan fogalmaznak. A helyiek konkrét megállapodásról nem tudnak, míg mások arra is felhívták a figyelmet, hogy a megelőző években a kormányok hozzáállása ehhez a projekthez meglehetősen változó volt, többek között azért,mert sokszor inkább a régióban található sármelléki repülőtér ilyen irányú fejlesztését támogatták.
Úgy tudjuk azonban, hogy a kínai fél ragaszkodik a szombathelyi lokációhoz, még úgy is, hogy szinte zöldmezős beruházásként kell megvalósítani azt – ennek értékét akár százmilliárdosra is teszik. A tárgyalások egy szakaszában a kínai fél még a vasúti öszszeköttetés kiépítését is vállalta. Mindenesetre erről a beruházásról a miniszterelnököknek kell megállapodniuk. Elméletileg más vasúti fejlesztések is megvalósulhatnak kínai közreműködéssel, de egyelőre még korai volna a konkrétumokról beszélni – sok innovatív fejlesztés is szóba került már, amely növelheti a főváros és az ország versenyképességét.
Nincs konkrétum a Malév és a részben a Soros György érdekeltségébe tartozó HNA Holding együttműködéséről sem, ennek azonban a fő oka kettős: egyfelől az orosz kisebbségi tulajdonos jelenti a megállapodás akadályát, ám nem viszi előre a dolgokat a cég állami támogatásait figyelő EU-vizsgálat sem. Ami a csaknem kilencvenmillió dolláros szolnoki citromsavgyárat illeti, az előkészületek haladnak, de a kormánynak kiemelt beruházássá kell nyilvánítania a tervet, hogy ez megvalósuljon. Ez információink szerint még nem történt meg.
Fontosak vagyunk
Wen Jiabao személyében 24 év után látogat kínai miniszterelnök Magyarországra, s ennek jelentőségét növeli, hogy e körút során Berlin és London előtt érkezett Budapestre a kormányfő. A kínai vezetővel több mint 300 üzletemberből álló delegáció jött hazánkba, médiakísérete száztíz fős, amelyben 16 tévéstáb van. Magyarország Kelet-Közép-Európa országai közül Kína legnagyobb importforrása, tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekordmértékre emelkedett, 8,72 milliárd dollárt ért el.
