Ezzel a líbiai polgárháború miatt kiesett mintegy 140 millió hordós lyukat próbálják csökkenteni és nem mellékesen támaszt adni a nyári nyaralási időszakban rendszeresen emelkedő benzinkeresletnek. Ezen felül a szervezet vezérigazgatója, Nobuo Tanaka kiemelte: ezzel a lépéssel szeretnék csökkenteni a roppant törékeny világgazdasági növekedésre nehezedő, magas nyersanyagárak jelentette súlyt. Az elképzelés szerint az említett tétel felét az Egyesült Államok, 30 százalékát euró pai, míg a fennmaradó részt ázsiai országok biztosítanák.

Stratégiai tároló Texasban. Az amerikai olajcégek inkább a kitermelést növelték volna

Már maga az elképzelés bejelentése sikert hozott, a hír szinte letarolta a tőzsdéket.AzEurópában irányadónak tekintett északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti jegyzése a sajtótájékoztatót követően pillanatok alatt hat százalékkal, 107 dollárra esett, míg az amerikai piacon meghatározónak számító WTI árfolyama több mint négyszázalékos gyengülés után utoljára februárban látott 91 dolláros szint közelébe süllyedt. A Wall Street Journal írása szerint azért nem mindenkit ért váratlanul ez a fejlemény. Már május óta folynak az egyeztetések a háttérben, ahol Szaúd-Arábia kategorikusan elutasította a tervet. Ebben sok meglepő nincs is, hiszen a közel-keleti ország a világ legnagyobb exportőrének számít, így komoly súlya van a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC), amely június elején nem tudott megegyezni a kitermelés növeléséről.

Ez nem is meglepő, hiszen ezek az országok, ha beismerik, ha nem, magasabb bevételeik érdekében ugyanazon kereslet mellett a minél magasabb árakban érdekeltek. Nem maradtak el azonban a jelentős közreműködés miatt az Obama-kabinetet bíráló amerikai olajipari lobbi és a republikánus ellenzék bíráló szavai sem. Azt vetették az elnök szemére, hogy botor módon hozzányúlt az ország stratégiai készleteihez, ahelyett, hogy – elfogadva korábbi elképzeléseiket – növelték volna az ország kitermelését. Ezzel véleményük szerint hasonló hatást lehetett volna elérni.

A számok mögé nézve azonban ez korántsem biztos. A 60 millió hordós készlet csepp a világ olajtengerében. A globális stratégiai tartalékok 1,6 milliárd hordóra tehetőek, vagyis ez a mennyiség a négy százalékot sem éri el. Még kevésbé jelentős ez a tétel, ha a napi kitermelési adatokat vesszük alapul. Ez jelenleg 81–82 millió hordó között szóródik, vagyis az Egyesült Államok és az IEA által értékesítendő tétel a világ egynapi termelését sem éri el.Ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy ezt napi kétmillió hordós tételekben adnák el, akkor nyilvánvaló, hogy elhanyagolható volumenről lehet csak beszélni.

A piacokon tehát nem ez vetette a hullámokat és rombolta le az amúgy már csaknem másfél hónapja lassan süllyedő olajárat. Az a körülmény „zavarta meg” a piaci szereplőket, hogy maga az IEA lépett föl ténylegesen a magas olajár ellen, ami úgymond olajpiaci intervencióként értelmezhető – mondta a Népszabadságnak Kuti Ákos, az Equilor Befektetés Zrt. nyersanyagpiaci elemzője. Ez már csak azért is így van, mert a bejelentést elég rosszul időzítették. Mivel a tőzsdei jegyzések hetek óta csökkennek, így most nem volt különösebb szükség egy ilyen bejelentésre. A fejlemények azt üzenik a befektetőknek, hogy szükség esetén „új” szereplő jelenik meg a pia con, hogy letörje az elszabaduló árakat. Ez pedig valóban elveheti a spekulánsok árfelhajtó kedvét. Kuti Ákos szerint nem ért véget az áresés, további lassú csökkenés következhet. A hatások más energiahordozók árában is tükröződhetnek, amelyek akár a magyar gazdaságra nehezedő, külföldről érkező inflációs nyomást is enyhíthetik.

Az IEA szavainak súlyát az adja meg, hogy fennállása óta a mostani mindössze a harmadik eset, hogy tevőlegesen avatkozik be a piacon. Először a kuvaiti válság idején, 1990-ben próbálta gondozni az árakat, a második alkalom a 2005-ös Katrina hurrikán idején volt, amikor is a Mexikóiöbölben az amerikai kitermelési eszközök súlyosan megsérültek.

Világelső magyar készlet

Információink szerint Magyarország egyelőre nem szabadította fel a rá eső készleteket. Erre utal, hogy a döntést meghozni illetékes minisztérium nem tett közzé ilyen tartalmú üzenetet. Mindazonáltal az iparág arra számít, hogy néhány napon belül – amikor a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) lebonyolítja a megfelelő egyeztetéseket – az illetékes magyar kormánytisztviselő meghozza a készletfelszabadításról szóló döntést.

Magyarország a 90-es évek közepén az IEA felé a belföldi igényeket 90 napig kielégíteni képes készletmértéket vállalt be. A felhalmozás és karbantartás költségeit a megvásárolt benzin árának egy százalékából, literenként körülbelül négy forintból mindannyian álljuk. Az IEA nyilvántartása alapján jelenlegi készletmértékünk 103 nap. Ezzel a számmal világelsők vagyunk. Az illetékes Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség adatai szerint tartalékainkból 92 napig tudnánk gázolajat, 90-90 napig benzint, illetve erőművi tüzelőolajat, 119 napig pedig fűtőolajokat kinyerni. Ez 1300 tonna nyersolajnak felel meg.

Az IEA-eljárásrend alapján minden ország saját készletei arányában szabadít fel. Ez lapunk számításai szerint 1-2 napos készletet jelentene. A felszabadítás folyamata igen bonyolult, de a lényeg, hogy piacra dobva elvben Magyarországon is kifejthet némi árcsökkentő hatást. (M.I.)