Ausztriába csokiért? Külföldre telepíthetik gyártásukat az édesipari vállalkozások
Megússzák a különadót a gyümölcslevek, a lekvárok, illetve a csokoládéknál is csak a magasabb cukortartalmú nassolnivalókat büntetnék. Az adótételeket a termékek egy részénél csökkentették: így az üdítőitalok literje után a korábban beharangozott 15 forint helyett 5 vagy a sós snackeknél a kilónkénti 400 forinttal szemben 200-at kell kifizetni. A több mint negyedrésznyi cukrot tartalmazó édességeknél kilogrammonként 100 forint az adóteher.
Az eredetileg hamburgeradóként elhíresült és névleg egészségügyi célokat szolgáló jogszabálytervezetből kimaradtak a magas zsírtartalmú ételek, az így kieső bevételeket pedig lényegében az édességgyártókon vasalná be a kabinet, amely éves szinten 30 milliárd forint körüli összeggel számol a szeptembertől élesedő új teherből. Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének a főtitkára szerint a korábbi tervekhez képest enyhébb javaslat is túl nagy terhet jelent. A törvénynek katasztrofális hatása lesz az ágazatra: a magyarországi gyártók többsége tönkremehet, illetve a nagyobb multinacionális cégeket arra sarkallhatja, hogy kapacitásaikat másik országba telepítsék. Úgy tudni, már most több nagy hazai gyártó azt tervezi, hogy ha a termékdíjat így elfogadják, akkor rövid úton bezárnak, amely becslések szerint 1200-1500 ember munkahelyének megszűnését jelentené.
A szövetség kalkulációja szerint az adó az olcsóbb termékeknél akár 30-35 százalékos,míg a prémium árucikkeknél ennél valamivel kisebb mértékű áremelkedést okoz. Ennek eredményeként a régióban nálunk lesz a legdrágább az édesség. A főtitkár szerint az adóval éppen ezért bakot lőhet a kormány: a drágulás miatt várhatóan visszaesik a kereslet, így a vártnál kevesebb folyik be az államkaszszába a népegészségügyi adóból, miközben az édességek utáni áfabevételek is csökkennek, így összességében a jelenlegi szinthez képest is visszaeshet a büdzsé bevétele.
Élénkülhet viszont a feketekereskedelem, illetve a bevásárlóturizmus, hiszen még Ausztriából is érdemes lesz édességet behozni: jelenleg ugyanis az ottani árak gyakorlatilag megegyeznek a hazaival, így a jelentős áremelkedés a bevásárlóturizmus erősödését okozhatja. Részint a lakosságból, aki teheti, külföldről hoz majd be nassolnivalót, de a készleteiket gyakran a hipermarketekből feltöltő kisboltok számára is olcsóbb lesz egy nagyobb beszerzéshez átkocsikázni a határ túlsó oldalára édességért és üdítőért. A törvénytervezet ráadásul csak a csomagolt termékekre vetné ki az adót, így a feketézők azt is megtehetik, hogy az édességet ömlesztve hozzák be, majd itthon kimérve dobják piacra.
Az egyik legnagyobb hazai édességgyártónak, a Bonbonetti-csoportnak kalkulációik szerint 1,2 milliárd forintos pluszterhet jelent a termékdíj. A társaság 11 milliárdos éves forgalmából hétmilliárd forintot tesz ki a belföldi készáruforgalom, így az adó rendkívüli teher a cég számára – mondta lapunknak Lakos István.A társaság gazdasági igazgatója szerint a jelenleg pangó forgalom mellett az adóból fakadó áremelkedést nem vagy csak kis mértékben tudják továbbhárítani. Lakos szerint így felmerülhet a külföldi tulajdonosban, hogy érdemes-e azután is kiállnia eddigi stratégiája mellett, ha az adó nyomán a jelenleg hatszáz embert foglalkoztató magyar vállalkozása esetleg gyengén teljesítővé vagy éppen veszteségessé válik.
A termékadó azonban nem csak az édesipari cégeket hozza nehéz helyzetbe. A Magyar Márkaszövetség számításai szerint év végéig négy hazai gyárat zárhatnak be, és mintegy 2200 ember veszítheti el a munkáját.
