Nem várta jó hírrel az Európai Parlament gazdasági bizottsága záróbeszámolóra Matolcsy Györgyöt (képünkön), akire az uniós pénzügyminiszteri tanács elnökeként az a feladat hárult, hogy a jövőbeli válságok megelőzésére, lényegében a stabilitási és növekedési paktum reformjára előterjesztett hat jogszabálytervezetből uniós jogszabályt faragjon, egyeztesse a nézeteket a huszonhét tagállam körében, majd a törvényhozással, ahol több mint kétezer módosító indítványt alkottak. A rossz hír az volt, hogy Matolcsy meghallgatása előtt a gazdasági bizottság azt a tervezetet fogadta el, amely nem egyezik a tanács hétfőn véglegesített álláspontjával, vagyis az egész kérdéskör a levegőben lóg. Eközben az eurózónán elhatalmasodik a görög válság, amelynek kimenetele mind kevésbé kétséges. Inkább csak az a kérdés, mikor és milyen körülmények között jelent csődöt Athén.

A jelenlegi krízis és a jövőbeli válságkezelés összefüggéseire Matolcsy György is utalt, aki arra kérte a képviselőket, gondolják jól át, milyen üzenetet küldene az EU a pénzügyi piacoknak, ha ebben sem sikerülne megállapodni. – Vagy a görög krízist kéne minél előbb megoldani, vagy a hat jogszabályban kellene mielőbb megegyezni – jegyezte meg.

A törvényhozók egyébként egyöntetűen méltatták a magyar elnökség munkáját, amelybe beletartozott az első európai szemeszter levezénylése, amely folyamat a költségvetések előzetes egyeztetését szolgálja, s amely végül bekerült a hat jogszabályba is. S néhány pénzügyi szolgáltatási jogalkotásban is sikerült előrelépni, például a betétbiztosítás harmonizálásában vagy egyes származékos termékek kereskedésének feltételeiben.

A gazdasági bizottság keddi voksa azonban arra utal, hogy a szerda–csütörtöki plenáris ülésen aligha módosul a tanáccsal is hatalmi vetélkedést folytató törvényhozás álláspontja az egyetlen nyitott kérdésben. Ez pedig arra vonatkozik, hogy a gazdaságpolitikai kilengések megelőzését érintő szabályok érvényesítésekor a tagállamok pénzügyminiszterei miként szavazzanak a szankciókról, minősített többséggel, vagy ahhoz legyen szükség inkább e többségre, hogy megakadályozzák a büntetések automatikus életbelépését. E látszólag jelentéktelen ügy mögött azonban nemcsak intézményközi, hanem tagállamközi ellentétek és belpolitikai viták is meghúzódnak, utóbbiak főként Németországban és Franciaországban. A minősített többséget, s nem a fordított logikájú szavazást Párizs erőlteti, de a németeknek nagyon fontos, hogy a túlzott pénzügyi hiányt és a túlzott többletet ne kezeljék azonosan, s tulajdonképpen ez a téma is az asztalon hever, bár nem olyan súllyal, mint a voksolás módja.

A magyar szakértők tevékenységét azért méltatták a törvényhozók, mert gyorsan sikerült egyetlen fogós kérdésre leszűkíteni a kezdetben parttalannak tetsző vitát, de a nagyhatalmi megfontolások túllépnek a soros elnökség befolyásán. Igaz, Brüsszelben hallhatók olyan hangok is, nem biztos, hogy a magyar elnökség mindig a legszerencsésebb taktikát alkalmazta.

Ám mint Sharon Bowles, a gazdasági bizottság elnöke lapunknak megjegyezte, lehetséges, hogy ezen a héten még nem rendez a parlament végleges szavazást. Elképzelhető, fenntartja annak esélyét, hogy július elején – vagyis már a lengyel elnökség alatt –, a következő plenáris ülésen esetleg mégis első olvasati megállapodást érjen el. De – mondják brüsszeli források – az is benne van a levegőben, hogy az egész csomag szétesik, annak beláthatatlan következményeivel.