2008-ban negyedrésznyi INA-tulajdonosként nyílt ajánlatot tett a horvát kormány tulajdonában lévő 45 százalékon kívüli részvényekre. Így 47 százalékig jutott – igaz, az utolsó napok rohamát látva, az akció extra meghosszabbításával akár 50 százalék fölé is kerülhettek volna. 2009-ben a Mol mégis azt kezdeményezte a 2003 óta Ivo Sanader irányította horvát kormánynál: immár legnagyobb tulajdonosként hadd vegye át az eladósodott INA feletti irányítást. Ez júniusban meg is történt.

Három hétre rá Ivo Sanader váratlanul, minden magyarázat nélkül lemondott. Ugyan Jadranka Kosor új miniszterelnököt is Sanader pártja, a HDZ delegálta, az új kormányfő még a kiszivárgott belső anyagok szerint is kíméletlen korrupcióellenes harcot hirdetett, akár elődje körei ellen is. Az azóta kipattant ügyek egyik közös pontja a Mol, bár a horvát kormány mindmáig nem indított határon átnyúló büntetőjogi támadást.

Az első megdöbbentő eset Sanader jobbkeze, Damir Polancec egykori gazdasági miniszter tavaly áprilisi letartóztatása volt. A vádak szerint korrupt módon járt el a Podravka nevű híres horvát fűszergyártó Mol–OTP-forrásból felvett hitele felhasználását illetően.

Mivel az INA irányításában részt vevő Polancec bejáratos volt a Podravkába is, adódott a feltételezés, hogy ő bábáskodott a Podravkának nyújtott Mol–OTP-pénz felett; mi több, ezt az – amúgy önmagában is indokolható – kölcsönt támasztotta volna a Mol INA feletti irányításszerzése feltételéül. Ezt az árukapcsolást – mint ahogy minden más vádat is –a Mol mereven visszautasított.

Tavaly év végén a Mol újabb felvásárlási ajánlatot tett. A korábbiaktól eltérően erre már rendkívül heves volt az ellenreakció: horvát cégek, nyugdíjalapok ajánlottak a magyar olajcégnél magasabb árat. A felek ezután kölcsönös árfolyam-manipulálást vetettek egymás szemére, amiből a horvát tőkepiaci felügyelet, a HANFA is kivette a részét, következetesen a Mol ellen.

Ezután szintén korrupció gyanújával letartóztatták Bojan Milkovicot, az INA vezérigazgatóját, igaz, úgymond korábbi ügyei kapcsán. A Kosor-kormány legutóbb kilátásba helyezte az INA többségi birtoklásának tilalmát, majd kezdeményezte a nemzeti olajvállalat irányítási szerződésének újratárgyalását. Az Orbán-kabinet a jelek szerint az INA-ügyek kapcsán inkább hallgat, és a Mol is csak a kirívóan provokatív felvetésekre reagál. (A WikiLeaks-dokumentumok szerint honi ügyészek a Podravka-ügyben komolyan segítették a horvát igazságszolgáltatást.)

Kétségtelen mindemellett, az INA az elmúlt két évben rendezte pénzügyeit, nyereségessé vált (ami újabb okot szolgáltatott egy pengeváltásra a Mol és a Kosor-kormány között). Másrészt jelentősen hozzájárult a teljes Mol-csoport sikeréhez.

A Mol INA-tulajdonlását érintő horvát támadásokat sokan a közelgő ottani választások szemüvegén keresztül nézik. Ám tény, hogy a kormányra törő szociáldemokraták szintén ellenzik az INA-többség átengedését. A horvát kormány INA-védelmi stratégiáját mások a Gyurcsány–Bajnai–Orbán-kabinet Mol védelmében tett intézkedéseihez hasonlítják. Az először az osztrák OMV, majd az orosz Szurgutnyeftyegaz által birtokolt 21 százalék miatt szinte áthatolhatatlan jogi védelmet építettek ki a mindössze ötödrészt birtokló tulajdonosok ellen. Majd pedig félezermilliárd forint közpénzt áldoztak a – külső szemmel nem is érzékelhető –probléma megszüntetésére.