Feszült szülők, nehezen kezelhető gyerekek
Bár az elmúlt időszak országszerte sok új kihívás elé állította az óvónőket a nyelvi, környezetvédelmi programoktól kezdve az új képességfejlesztési technikák bevezetésén át a hagyományőrző nevelésig, Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője szerint ezek az új trendek színesebbé, szabadabbá, változatosabbá tették a munkát, mintsem terhet jelentettek.
– A külön foglalkozások bevezetésére elsősorban ott kényszerültek, ahol kevés a gyerek, és valamilyen pluszszolgáltatással kell megszerezni a környékbeli szülők bizalmát, hogy meglegyen a szükséges létszám. Budapesten például alacsony az állami férőhelyek száma, itt főként a magánóvodák csábítanak zöld- vagy éppen nyelvi programokkal – mondja Makár Barnabásné.
A legfőbb problémát jelenleg szerinte az óvónői szakma elöregedése jelenti. Miközben túlképzésről szó sincs, a következő tíz évben nagyon sok óvónő éri el a nyugdíjkorhatárt, a pályakezdők pedig állami intézménybe szinte csak „kihalásos” úton juthatnak be, ezért többnyire arra kényszerülnek, hogy más területen helyezkedjenek el. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a magánóvodák bár infrastrukturálisan – általában pályázati pénzekből – jól felszereltek, a fizetés ott még az állami óvodák évek óta befagyasztott közalkalmazotti bértáblájánál is alacsonyabb, a munka pedig több. – A kérdés az, hogy néhány év kihagyás után mennyien lesznek hajlandók visszatérni a pályára – hívja fel a figyelmet a szakember. A helyzetet nehezíti, hogy a tapasztalatok szerint aki tehette, már az elmúlt hónapokban élt a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, és a képző intézmények visszajelzései alapján azon fiatalok aránya is magas, akik a jelenleg a lehető legrövidebb idő alatt megszerezhető diplomát szeretnék megkapni, de eszük ágában sincs óvónőként elhelyezkedni.
Joó Zsuzsanna karriertanácsadó, a NőTárs Közhasznú Alapítvány elnöke szerint a pályaelhagyóknak érdemes az oktatás-nevelés területén munkát keresni, illetve más olyan szakmák felé venni az irányt, ahol jó pszichológiai, kommunikációs képességekre van szükség. Magánóvodát annak érdemes alapítani, aki kellő affinitást érez magában az üzleti terv, a marketingstratégia készítéséhez, egy honlap megtervezéséhez, karbantartásához, emellett reális lehetőséget lát arra, hogy megszerezze az intézmény létesítéséhez szükséges kezdőtőkét – akár pályázati úton, akár családi segítséggel.
– Az óvónők gyakran lépnek tovább a tanítói, tanári pályára és a felnőttképzés felé is. Ami a sikeres munkaerő-piaci érvényesülést illeti, fontos, hogy hatékony önmenedzselési képességet és egy másfajta konfliktuskezelési gyakorlatot sajátítsanak el mint amit a gyerekek között, az óvodai hierarchia tetején állva alkalmaznak – véli a szakember. Joó Zsuzsanna szerint mivel a gyermekek száma csökken, az időseké viszont növekszik, az ápolás, gondozás terén is fizetőképes kereslet várná az óvónőket, különösképpen azért, mert e területen jórészt ugyanazokra a kompetenciákra van szükség mint a gyerekgondozásban.
A gyakorló óvónők a gazdasági válság családokra gyakorolt hatásán keresztül szintén szembesülnek nehézségekkel: egyre több a korábbinál többet dolgozó, ideges, feszült szülő, és ez érződik a gyerekek viselkedésén. – Jó néhány éve még egy negyvenfős csoporttal is könnyedén elbírtunk, a tapasztalatok szerint azonban ma már néha húsz gyerek is gondot okoz. Ez a társadalom egyre romló lelkiállapotát tükrözi –véli Makár Barnabásné. Összességében azonban a gyerekek képességei nem romlottak az elmúlt években, sőt. Mindazonáltal lényegesen több, a nehéz anyagi és szociális hátterű gyermekeket támogató, felzárkóztató programra lenne szükség. Makár Barnabásné szerint az a minap nyilvánosságra került kormányzati terv, amely szerint 3 éves kortól kötelező lenne az óvodai ellátás, egyelőre pénz hiányában nem kivitelezhető, az ötlet ráadásul megfosztaná a szülőket attól a joguktól, hogy eldöntsék, meddig akarnak maguk otthon maradni gyermekükkel. – A tervezet nyilvánvaló előnyökkel járna az óvodapedagógus-szakma számára, és sok gyereknek is biztosabb alapokat adhatna, mint a labilis családi háttér, mégis úgy gondolom, egyelőre ez nem egy reális lehetőség – mondja. Az óvodákban jelenleg viszonylag magas a kisegítő személyzet aránya: teljes állásban a dadák, konyhások dolgoznak, a karbantartókat az ország sok településén közmunkásokból toborozzák, ám, ami például az adminisztrációt illeti, több emberre lenne szükség.
Vállalkozó kedv
A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelenleg csaknem 380, a gyermekek napközbeni ellátása főtevékenységgel bejelentett vállalkozás működik országszerte az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint. Öt éve májusban még mindössze 50 ilyen céget regisztráltak. Ez 758 százalékos növekedés. Tavaly négy társaságot érintett felszámolás, 2009-ben egyet sem, 2008-ban pedig egyet. A foglalkoztatottak száma tavaly év végén 356 volt, idén május végén 556. (W. T. K.)
