Miután George Papandreu átalakította kormányát, vasárnap a görög törvényhozásban azzal érvelt, hogy a politikai széthúzásnak súlyos ára lehet, katasztrofális csőd, netán a kilépés az eurózónából. Új pénzügyminisztere, Evangelos Venizelos vasárnap Luxembourgba utazott, ahol az eurózóna tárcavezetői késő este ültek tárgyalóasztalhoz. Mint azt már napokkal ezelőtt Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentette, most elsősorban arról döntenek, hogy Görögország megkaphatja a tavaly májusban számára megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeret következő részét, 12 milliárd eurót, amivel átvészelheti a következő hónapokat.

A valutaövezetben heves viták tárgya, miképpen finanszírozzák a következő években Görögországot. A csőd beismeréséről szó sem lehet, attól tartanak, hogy amit a Lehman Brothers bukása okozott az Egyesült Államokban, azt most a görögök összeomlása megismételné Európában. Erre az eshetőségre is utalt pénteken Berlinben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök, akik egyben közös álláspontra jutottak az Európai Központi Bankkal (EKB), hogy amagánbefektetők csak önkéntes alapon vehetnek részt a lejáró görög állampapírok megújításában.

Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport luxemburgi elnöke bírálta az alkut, s azt mondta, hogy az EU a tűzzel játszik, amikor a magánbefektetők részvételéről ad ötleteket. Egy biztos: a görög kétéves államkötvények hozama elérte a 30 százalékot, vagyis piaci megméretésről szó sem lehet, ilyen áron nem lehet forrást bevonni. S az is tény, hogy Athénnak 170 milliárd euróra lenne szüksége 2014-ig.

170MILLIÁRD

ATHÉNNAK hozzávetőleg 170 milliárd euróra lenne szüksége 2014-ig, ebből 30 milliárdot fedezne a privatizációs bevétel, és ugyanennyit a magánbefektetők önkéntes vállalása a lejáró kötvények továbbgörgetésére.