Áfacsalók keresik fel a gazdákat
Az árak túlzott emelkedésére mégsem kell számítani, mert Ukrajna és Oroszország sok millió tonnás korábbi termés exportját engedélyezte.
Vancsura Józseftől, a Gabonatermelők Országos Szövetségnek (GOSZ) elnökétől megtudtuk, elsőként az árpatáblákban forogtak a gépek. A termelők számára az aratás kezdetén az egyik legfontosabb információ a szemek nedvességtartalma, ennek alapján a legkorábbi gabonánkat, az árpát kombájnérettnek minősítették.
A búzának még néhány hetet a határban kell töltenie. A nagyobb gazdaságok határszemléinek tanulságait megvonó Vancsura József arról számolt be, hogy a termésátlag nem haladja meg a hektáronkénti 3,5 tonnát.A belvizes és csapadékos hónapok után megmaradt 850 ezer hektáros búzavetésen ezek szerint annyi termett, ami nagyjából fedezi az egymillió tonnányi lisztszükségletet és a hasonló mennyiséget, amit a nagykereskedők már értékesítettek exportra. Megtudtuk azt is, hogy a Tiszántúlon, Békésben inkább aszály, másutt viszont az özönvízszerű esők jelentenek kockázatot.
Az árakról faggatott szakértők az aratás előtt óvatosan fogalmaznak: hetekkel ezelőtt még kilónként 45–50 forintos búzáról beszéltek, ez mára jó öt forinttal feljebb kúszott. A szerényebb termés miatt elvileg jobban kellene emelkednie az áraknak, de időközben Ukrajna felszabadította 6,7 millió tonnás ótermését, ami az exportot növeli. Ez már jelentősen fékezi az árakat, ráadásul július első napjától ismét szabadon exportálható az orosz gabona is. Ez tehát gátolja az áremelést, de nem is csökken emiatt jelentősen az ár. Vancsura József szerint főként azért, mert a világ és Euró pa nagy kereskedőcégei már felkészültek a vásárlásra. A termelők számára bizonytalanságot jelent, hogyan időzítsék terményük értékesítését. Általában azok járnak jól, akik már most, előre lekötik a terményüket: legalább egy részének áráról megegyeznek vevőikkel, majd az aratást követően döntenek a megmaradt termény sorsáról.
A GOSZ korábbi becslése szerint évente több tízmilliárddal rövidítik meg a költségvetést az áfacsalók, akik még mindig jelen vannak a pia con. A trükk egyszerű: a magyar termelőktől exportértékesítési céllal megvásárolják a gabonát azzal, hogy az áfát a célországban fizetik be. Sok esetben azonban a tényleges kivitel helyett belföldön, drágábban adják tovább a terményt. Van más módszer is: a gabona fizikailag is átlépi a határt, majd onnan olyan dokumentumokkal hozzák vissza, mintha a feladó kifizette volna az áfát. Szakértők szerint a megoldás a drasztikus áfacsökkentés lenne, illetve a fordított áfafizetés bevezetése.
