Két keréken a Balatonnál – A balatoni bringakörút kereslet-kínálat elemzése című szakdolgozatával nyert második díjat Kaszás Nikoletta, a Pannon Egyetem frissen végzett hallgatója a Magyar Turizmus Zrt. Az év turisztikai témájú szakdolgozatát kereső versenyén. Az immár hagyományosan, minden évben meghirdetett szakdolgozatverseny – amire az idei felhívás éppen a napokban jelent meg – nemcsak a diákoknak fontos, hanem a kiíróknak is, hiszen több témában is újszerű megközelítésű elemzéshez jutnak. A kerékpáros turizmus elemzése többek közt aktuális témaválasztása miatt is kitűnt a pályaművek közül.

A turizmus és vendéglátás szakos egykori hallgató szakdolgozatában leszögezte, hogy a magyarok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közlekedés e formájára, nevezetesen a kerékpározásra. Csakhogy a balatoni régióban, miként más magyarországi térségekben, nincs megfelelő sportkultúra, alacsony a sportolási aktivitás és elmaradott a szabadidősport infrastruktúrája – állapította meg. A magyarországi sport jelenleg nem rendelkezik regionális szinten közép- és hosszú távú koncepcióval. További probléma, hogy az aktív üdülés feltételei szinte teljes egészében hiányoznak a Balaton partján.

Mint kiderült, a balatoni bringakörutat használók célja nem feltétlenül turisztikai jellegű. A hétköznapi közlekedést tekintve a kerékpárút legalább olyan jelentős szerepet tölt be a környék életében, mint turisztikailag.

A kerékpáros turisták főbb igényei a szállás és étkezés terén meglehetősen sportágspecifikusak. Fontos, hogy lehetőségük legyen egyéjszakás tartózkodásra extra költség nélkül, miközben az átlagosnál vitamindúsabb reggelit igényelnek. Emellett a biciklitárolókat és a biciklijavítási lehetőségeket a körút mentén mindenütt biztosítani kell számukra. Fontos, hogy ezek az állomások komplex szolgáltatást tudjanak nyújtani, így például kerékpáreladással, szervizzel, szállással és megfelelő információval is szolgáljanak. A felhasználók, vagyis a kerékpáros turisták számára ugyan az élményszerzés a cél, de a biztonságérzet, a fizikai körülmények is legalább olyan fontosak.

Mivel a kerékpározók első számú célja az élményszerzés, a tájjal kapcsolatos igényeikről sem szabad megfeledkezni. A csekély forgalom, a természet közelsége, a panoráma, a kulturális látványosságok, és helyi események azok, amik egy kerékpáros turista számára igazi vonzerőt tartogatnak. Az elemzés szerint a kerékpárosok magatartásáról általánosságban elmondható, hogy túráikat túraszervező segítsége nélkül szervezik. A túrázók 55 százaléka biciklizik településről településre, 40 százalékuk csak egy helyen száll meg, és innen indítja a túráit, 5 százalékuk pedig városi turista, akik a lakóhelyükön vagy a szomszédos településeken tesznek meg különböző hosszúságú utakat.

A legfontosabb piaci mutatók, mint például a saját tulajdonú kerékpárok száma, valamint a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a turizmus ezen ága fokozatosan fejlődik. A kerékpáros vakációk az összes üdülés 2-4 százalékát teszik ki, amely az előrejelzések szerint a következő tíz évben akár tíz százalékra is emelkedhet az Európai Unió tagállamaiban.

Az elemzésből, vagyis a díjazott szakdolgozatból kiderül, hogy a nők esetében a kerékpározás a természetjárás után a második, a férfiaknál pedig – a természetjárást és a vízi sportokat követően – a harmadik legnépszerűbb aktív időtöltés. A kerékpáros turizmus feltételeinek megteremtésére a politikai, társadalmi és szociális döntéseik révén a kormányzati szervek gyakorolják a legnagyobb hatást, mivel a kerékpárutak építése döntően állami és önkormányzati szerepvállaláson múlik. A gazdasági-kereskedelmi szféra szerepe a kerékpáros turizmusban nem más, mint a különböző szolgáltatások működtetése, a turisták kényelmének megteremtése. A kerékpárosokat kiszolgáló egységek létrehozása, üzemeltetése e réteg feladata.

Szolgáltatásfejlesztésre több példa is akad, az első és egyben legsikeresebb az 1995-ben indult „Bett & Bike” franchise rendszer volt, tagjainak száma Németországban az indulás óta 400–600-ra nőtt. Magyarországon ilyen egységes rendszer még nem állt össze, noha több kezdeményezés is volt már, ezek közül ma a legtöbb tagot a Happy Bike-hálózat számlálja.

A világ úgy tekint a kerékpáros turizmusra, mint az ökoturizmus egyik ágára. Épp ezért általában elmondható, hogy a kerékpáros turizmus megléte és minősége nagymértékben függ annak környezetétől. Ennek következtében védeni kell azt, s növelni a környezettudatosságot, mind a helyi lakosság, mind a turisták körében.

Egymillió vendég a balatoni álom

A Balatoni Bringakörutat 1993-ban kezdték el építeni, teljes hossza több mint 200 kilométer. Ha bejárjuk Tihanyt és Szigligetet is, akkor a körút a 220 kilométert is elérheti. A tó körüli útvonalon Balatonszepezdnél, Balatonaligánál és Szántódnál még most is vannak olyan szakaszok, ahol nincs kiépített kerékpárút, így a túrázók csak a forgalmas főútvonalakon tudnak tekerni.

Tavalyelőtt és tavaly a januártól augusztusig terjedő időszakban több mint 900 ezer vendég fordult meg a part menti településeken, átlagosan 3-4 éjszakát eltöltve ott. A balatoni szálláshelyeken, illetve a vendéglátóegységekben az idei hasonló időszakban a korábbi éveknél több, nagyságrendileg legalább egymillió vendéget várnak. Ez azt jelentené, hogy augusztus végére majdnem két számjegyű növekedés lenne a vendégforgalomban. A balatoni főszezon persze továbbra is rendkívül időjárásfüggő, a tavalyi nyár forgalmát az elején nagyon visszavetette a rendkívül esős időjárás. Az új beruházások, konkrétan a szállodaépítések és fejlesztések már mind a szezon hosszabbítását hivatottak szolgálni. A kerékpárút is jelentős vonzerőt jelent hosszú távon, amit mutat az ottani szolgáltatásfejlesztés iránt fokozódó érdeklődés is.

Szerviz és pihenő a benzinkutakon

Országszerte száz Mol-töltőállomáson várják már úgynevezett bringa-PONT-on a kerékpározókat, ha pihenésre, frissítőre vágynak vagy szervizre van szükségük.

Július 2-tól nyolc hétvégén át, egy extra bringaPONT is üzemel majd a Balaton mellett. A pontos helyszínt a következő napokban választják ki. A nyári családi programok egyik slágerének számító kerékpározásban a Mol sem véletlenül lát üzleti lehetőséget, hiszen a bicikliknek időnként szervizre, a biciklizőknek meg frissítőre van szükségük.

Tihanyi pihenő