Felpöröghet a hitelezés
A szabad felhasználású jelzálogkölcsönök teljes kizárása a mentőcsomagból vállalhatatlanul sok embert érintett volna hátrányosan: a jegybank adatai szerint áprilisban ezen hitelek állománya meghaladta a 2300 milliárd forintot, s ebből közel 2000 milliárd a devizaalapú, míg a svájci frankban, euróban vagy japán jenben jegyzett lakáshitelek állománya 2500 milliárd forint volt.
A korábbi kormányzati kommunikáció még valóban arról szólt, hogy a mentőcsomag adta lehetőségekkel a lakáshitelesek mellett csak azok a szabad felhasználású kölcsönt választók élhetnek, akik a hitelt lakhatási célra fordították: lakást vásároltak, felújítottak, korszerűsítettek vagy bővítettek. A kabinet kizárta volna ebből a körből azokat az adósokat, akik a hitelt fogyasztásra, például autó vagy egy drágább szórakoztatóelektronikai berendezés megvásárlására, esetleg utazásra, nyaralásra költötték.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott jogszabálytervezet azonban ennél végül megengedőbb lett (még, ha ezt nem is könnyű a szövegből kihámozni), nem tesz különbséget a jelzáloghitelesek között. A diszkriminációnak két okból sem lett volna értelme. A szabad felhasználású jelzáloghitelek döntő többségét lakhatási céllal vették fel, s különösen igaz ez azokra a jellemzően magasabb összegű kölcsönökre, melyek törlesztése most gondot jelent – ezeknél a hiteleknél az arány meghaladja a 90 százalékot. A másik, hogy ezen hitelek felhasználását a jellegükből adódóan utólag igen nehéz, gyakran lehetetlen igazolni, így a megkülönböztetés szükségtelenül sok adminisztrációval járt volna.
Nem számíthatnak azonban segítségre a lakásukat lízingkonstrukció keretében megvásárlók. Az árverezések korlátozását nehéz is lenne velük kapcsolatban értelmezni, hiszen a termék lényege éppen az, hogy a lakás tulajdonjoga a futamidő végéig a finanszírozó kezében van. A lakásukat lízingelők nem élhetnek az árfolyam fixálásának (franknál 180, eurónál 250, míg a jennél 2 forinton) lehetőségével sem. Igaz, itt jóval szűkebb körről van szó: a 2005 óta elérhető konstrukcióban kötött szerződések száma ötezer körüli, s a problémás hitelek aránya is jóval alacsonyabb, mint a hiteleknél. Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára szerint száznál kevesebb olyan adósa lehet a cégeknek, akik tartósan fizetésképtelenek. Ettől függetlenül nem érti, miért a hátrányos megkülönböztetés, s a szövetség már egy ideje tárgyal is erről a kormánnyal, illetve a bankszövetséggel – bár eddig eredménytelenül.
Ha a lízingeseknek nem is, a bankoknak jól jön az árfolyamernyő, illetve a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlára vállalt állami garancia. A törlesztőrészletek fixálásának idejére, 2014 végéig az állam százszázalékos készfizető kezességet vállal, így a pénzintézeteknek nem kell plusztőkét tenniük a számlán felgyűlt tartozások mögé. Később a garancia mértéke a negyedére csökken, ezért valószínűleg pótlólagos fedezetre lesz szükség, de hogy menynyire, azt ma még lehetetlen megmondani. Ennek mértéke függ a forintárfolyam alakulásától, illetve attól, hogy mennyi megsegített adós válik mégis fizetésképtelenné – ezek alapján döntenek majd a bankok és könyvvizsgálóik arról, mekkora fedezetet kell még betolni.
Ennek a pótlólagos tőkének a mértéke (különösen, hogy az első három évben nulla forintról van szó) még mindig jóval kisebb lesz azonban annál, mint ha a hitelintézeteknek céltartalékot kellene képezniük a nem, vagy késve törlesztő ügyfeleik után. A bankoknál tavaly a rossz hitelek miatt elszenvedett értékvesztés és céltartalékképzés horribilis összeget, összesen 350 milliárd forintot emésztett fel. Forrásunk szerint amit a bankok így megspórolnak, azt a hitelezés felfuttatására tudják majd fordítani, így három év stagnálás után újra felpöröghet a hitelkihelyezés.
Olcsón megússza a büdzsé
A kormány az otthonmentő csomag megalkotása során ügyelt arra, hogy az ne jelentsen elviselhetetlen terhet a költségvetésnek. Úgy tudjuk, legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékát, azaz 30 milliárd forintot érheti el a programmal összefüggő kiadás évente. Ebből évi 1,5 milliárd forint lesz a kamattámogatás mértéke, további 10-20 milliárdot pedig a Nemzeti Eszközkezelő működtetése vihet el az egyéb kiadásokon túl.
