Bandukolván az állami Magyar Villamos Művek (MVM) székháza felé – ahol tegnapra sajtótájékoztatót hirdettek a cég stratégiájáról –, azon gondolkoztunk, hol is fogjuk meg a témát. Aztán hamar kiderült, hogy a téma az utcán hever: az állami áramcég új, több tízmilliárdos székháza előtt ugyanis találtunk egy ötszázast. Valóban: a Paksi Atomerőművet és a központi áramhálózatot birtokló állami áram-nagykereskedő háza táján a legfontosabb téma a pénz.

– Az MVM három év alatt mintegy 50 milliárd, 2020-ra pedig már mintegy 150 milliárd forinttal szeretné növelni nyereségét – derült ki az állami áramcsoport tegnapi tájékoztatóján. Baji Csaba vezérigazgató és Bács Zalán stratégiai vezető szavainak Fellegi Tamás nemzeti fejlesztésiminiszter jelenléte adott nyomatékot. Az MVM kapcsán többszörösen érintett, az állami vagyonért és az energetikáért is felelős tárcavezető szavaiból kiderült: az Orbán-kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít az állami MVM-nek. Ugyanakkor a kabinet nem kívánja átlépni sem a cég önállóságának, sem a piac működésének – általa értelmezett – határait. Az állami MVM-nek a megfogalmazás szerint torz energetikai privatizációt követően komoly szerepet szánnak a energiaárak leszorításában, nemcsak az áram-, hanem újonnan a gázpiacon is.

A miniszter az MVM tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű tervezett bővítése kapcsán leszögezte: a kormány még nem kötelezte el magát emellett, de rövid távon nem lát más reális megoldást a magyarországi energiaigények kielégítésére. Úgyszintén kiemelt az MVM gázpiaci megjelenése is: új elemként jelent meg a nagykereskedelem, a korábban már említett gázvezeték-építés mellett. – Ennek már most érzékelhető az árleszorító hatása – hangsúlyozta a miniszter. (A központi nagykereskedelmet a német E.ON végzi, a vezetékrendszer fejlesztése és működtetése pedig a Mol tulajdonában lévő FGSZ-é.) Azokra a kérdésekre, hogy miképp értelmezendő az MVM gázpiaci előretörése annak fényében, hogy ott jelenleg a Mol a legnagyobb szereplő, általában kitérő válaszokat kaptunk, de – például a vezeték építések terén – nem zárták ki a két vállalat együttműködését.

Baji Csaba elnök-vezérigazgató a kormányzattal folytatott állandó együttműködés mellett hangsúlyozta az előző vezetéshez kötött „veszteségforrások” megszüntetését. Ide sorolta visszalépésüket a (korábban Kapolyi László baloldali vállalkozóval együtt alapított) Kárpát-Energóból, illetve a német RWE-vel közösen tervezett Mátrai Erőmű-bővítéstől. Az atomerőmű-bővítés mellett hangsúlyozta a megújuló energiák szerepét is.

A Moltól átigazolt Bács Zalán – a Molnál megszokotthoz erősen hasonlító – előadásában azMVM fejlődését elsősorban a belső erőforrások jobb kihasználásában jelölte meg. Felvásárlásokat csak az adott lehetőségek függvényében terveznek. Baji Csaba kérdésünkre korainak ítélte azt a kérdést, hogy mennyibe kerül majd a Paksi Atomerőmű bővítése, és ehhez szükség lesz-e költségvetési forrásokra vagy garanciákra. Ugyanakkor az áramtársaság részéről lapunknak megerősítették: stratégiájuk központi célja a bővítés finanszírozására való felkészülés.

Változik-e a lakossági áramár?

Baji Csaba, a nagyszabású állami tervekben főszerepre törő villamos művek elnök-vezérigazgatója egyelőre korainak ítélte azokat a kérdéseket, hogy jövőre milyen irányba változhatnak a lakossági áramárak (az MVM-csoport a lakosságot kiszolgáló szolgáltatók nagykereskedő „beszállítója”). Úgy vélte, az áramár MVM-re eső szelete kiállja az összehasonlítás próbáját. Figyelmeztetett, hogy ez most nemzetközi szinten emelkedik.

Nem elfeledve, hogy a kabinet a lakossági energiatarifák befagyasztását tervezi, az ár belső szerkezetében átszervezéseket, új üzletpolitikai lépéseket tartott szükségesnek.

Mint lapunk megírta, a kormány törekvései szerint a következő négy évben alig változna a gázár.