Görög csődről szó sem lehet
Az idő elvileg sürget, mert a hitelezők – az eurózóna tagországai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – ugyan odaadnák júliusban a tavaly megnyitott 110 milliárd eurós hitelkeretből az esedékes 12 milliárdos részt, de a washingtoni székhelyű intézmény előbb azért szeretné látni, miként gondolják az európaiak Görögország finanszírozását jövőre.
Ötletekből sok van, de a megoldásig még nem jutottak el. Ezért övezte nagy figyelem az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi ülését, nem pedig az egyelőre változatlanul hagyott, de júliusban minden bizonnyal emelkedő kamat miatt. A kérdések zöme a görög fejleményekre vonatkozott. Az európai jegybank elnöke, Jean-Claude Trichet pedig kifejtette: csődről szó sem lehet. A hitelezőknek veszteséget okozó átütemezésről sem, illetve semmi olyasmiről, amit a hitelminősítők a fizetőképesség megrogygyanásaként értékelnének. Mert ez egyrészt nyilván befolyásolná, hogy az EKBmit fogadhat el fedezetként az általa nyújtott bankkölcsönökért cserébe, másrészt a hatás átterjedhetne Írországra és Portugáliára is.
A bökkenő az, hogy az EKB nyílt vitába keveredett a német kormánynyal. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter ugyanis megpendítette a görög csőd eshetőségét, s azt ajánlotta, hogy a magánbefektetők ütemezzék át a görög adósságot, leginkább meg kéne hosszabbítani a futamidőt, aminek egyik lehetséges eszköze a kötvénycsere lenne. Egy másik, gyakorta emlegetett lehetőség, hogy a 2012–2013-ban lejáró kötvények helyett újat vesznek. A franciák közölték: nem értenek egyet a német javaslattal, ám nem zárkóznak el azért a magánbankok bevonásától, de csak az EKB feltételei alapján. A német és a francia bankok, amelyek 23 és 15 milliárd eurónyi görög állampapírral rendelkeznek,mutatnaknémihajlandóságot. Ennek oka, hogy az érintett német bankok részben állami kézben vannak, a franciákat pedig már tavaly „megkérte” Christine Lagarde pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi válság miatt számukra nyújtott állami mentőakciókért cserébe ne vonuljanak ki Görögországból.
Az egyértelműen fogalmazó Trichet csütörtökön igen határozottan kifejtette: az EKB kizárja magát minden olyan megoldásból, amely bármi módon kötelezné a bankokat a részvételre a görög terhek enyhítésében. Csak önkéntes részvételről lehet szó. Az eurózóna és az Európai Unió illetékesei gyakorta hivatkoznak a bécsi kezdeményezésre, amelynek keretében megkérték a Kelet-Európában befektető bankokat 2008-ban, hogy maradjanak, ahol vannak, ne távozzanak. Ezt próbálnák alkalmazni Görögország esetében, csakhogy a helyzet nehezebb. A piac ugyanis elkerülhetetlennek tartja a csődöt.
Az EKB vezére azt hangoztatta, hogy nem a jegybank feladata kitalálni a megoldást. Az intézmény világosan megmondta, miben nem akar részt venni. De az eurózóna kormányainak kell eljutniuk a megoldásig, mert azt nekik kell beadniuk saját parlamentjüknek. Ezzel arra célzott, hogy a mind szkeptikusabb német közvélemény nem fogadná el, ha megint kihagynák amagánszektort. De a berlini kormány felismerte: ha a dolgok így mennek tovább, akkor a görög adósság zöme átkerülhet az eurózóna kormányaihoz. Trichet úgy vélte, a magánbefektetők részvételéről túl szűk értelemben beszélnek a kormányok: a privatizáció is a magántőke mozgósítását vonja maga után.
Hiányolják a lendületet
Az eurózóna munkabizottságot hozott létre a görög probléma tanulmányozására, a tagországok nevében Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszetereinek vezetője felszólította az egyre nagyobb belső ellenállással szembenéző athéni kormányt, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit a szigorú gazdasági program levezénylésére. Az uniós és valutaalapi szakértők úgy érzik, lendületét vesztette a reformfolyamat. Egy biztos: a további nemzetközi segítségre szoruló görög gazdaság az első negyedévben több mint öt százalékkal hanyatlott, s a növekedési kilátásai jövőre is nagyon rosszak.
