A terület egyik vezető szereplője az egészségügyi innovációt hátráltató tényezők között a következőket sorolta fel: belterjesség, összefonódottság, korrupció, a paraszolvencia és a professzorok túlhatalma.

Nemrég az e-Health Week konferencia kapcsán Budapesten találkoztak Európameghatározó egészségügyi döntéshozói és innovátorai, korábban pedig Brüsszelben tartottak tanácskozást e témában. Ezen elhangzott, hogy bár az átlagember ilyenkor azonnal a nagy gyógyszergyárakra és mul ti nacio ná lis nagyvállalatokra gondol, a világ jelenleg legígéretesebbnek számító száz gyógyszeréből 88 kisebb biotechnológiai cégek kezében van, és a többi is ilyen vállalatoktól származik.

Mint Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, a Solvo cég vezérigazgatója lapunknak elmondta: az egészségügyben az eredeti ötletek zömét nem a nagy cégeknél találták ki, e vállalatok csak forgalmazzák és gyártják az ezekből készült termékeket, amelyeket az innovációs folyamat valamelyik fázisában licenceltek, majd a piacra vitelig fejlesztettek. Ez a helyzet az infokommunikációs szektorra is jellemző, hiszen annak az innovációs tartalomnak, amit amobiltelefonunkban megveszünk, a 80 százalékát szintén valamelyik kis cégnél találták ki, amely ezt eladta valamelyik nagy alaplap- vagy telefongyártónak.

Az Európai Bizottságnál mintha valamit felismertek volna, mert a brüsszeli tanácskozáson minduntalan a kis- és közepes vállalatok innovációjának támogatását hangsúlyozták, ám a jelenlévők szerint ez még mindig jobbára csak szólamokban nyilvánul meg. Míg Európában 22 500 orvosi technológiákkal foglalkozó cég működik, és ezek 88 százaléka kis- és közepes vállalat (kkv), 2002–2006 között a 604 közös egészségügyi kutatási projektre megítélt 2,4 milliárd euró ból csak kilenc százalék jutott ezen társaságoknak, és ez az arány a 2007–2010 közötti időszakra is csak 11 százalékra nőtt. Duda Ernő szerint a kkv-k elfogadottsága az angoloktól és skandinávoktól eltekintve egész Európában gyengébb a kívánatosnál.

Dinnyés András professzor, a biotechnológiai termékeket gyártó Bio-Talentum Kft. vezetője szerint az innovatív kisvállalatok, legalábbis az orvosbiológiai területen hazánkban is meglehetős hátrányban vannak a megacégekkel szemben, amelyeknek lobbiereje mind a politikai, mind a pénzügyi döntéshozók köré ben aránytalanul nagy. A sejtalapú gyógyító terápiák piacra juttatásánál például két éve olyan szabályozás lépett életbe, amely a multiknak kedvez, és kifejezetten csökkenti a kkv-k esélyeit. Európának pedig nagyon össze kéne kapnia magát, hangzott el Brüsszelben, hiszen az orvosi innováció területén nemcsak Észak-Amerika csinálja jobban, de Ázsia is elhúz, miközben az öreg kontinens belefullad a bürokráciába.

Ha valaki Amerikában létrehoz egy innovációs kisvállalkozást, a munkatársaknak opciót ad a cég részvényeiből azzal, hogy ha egyszer eladják a vállalatot, mindenkinek jusson a haszonból. Ettől a munkatársak sokkal motiváltabbak lesznek. Kaliforniában külön társadalmi réteget alkotnak azok a titkárnők, takarítónők, aszszisztensek, akik egy ideig akár fizetés nélkül is kockázatot vállaltak, és mára többszörös milliomosok lettek. Ott mindenki tudja, hogy ha elmegy egy ilyen kis céghez, egyből opciót kér – mondja Duda Ernő.

Ezzel szemben Magyarországon, ha valaki opciót kap, akkor azt azonnal le is kell adózni, miközben még nem származott belőle jövedelem. Persze ezzel hazánk nincs egyedül, a részvényopciók adózása nincs harmonizálva Európában, az angoloknál és Svájcban megfelelő, a franciáknál hazánkéhoz hasonló. Itt viszont ha valaki egy high-tech céget indít, öt évig nem kell társadalombiztosítást és személyi jövedelemadót fizetnie a munkatársak után – említ egy jó francia példát Dinnyés András. Kanadában pedig a kisvállalkozások öszszes kutatás-fejlesztési költségét az állam év végén bizonyos mértékig viszszafizeti.

Sajnos olyan jó kezdeményezések sem terjedtek még el hazánkban, mint az úgynevezett „üzleti angyal”. Ez olyan, a szakmából jött magánvállalkozó, aki más cégbe fektet be. Ausztriá ban ha valaki ilyen módon kockázatos, innovatív kisvállalkozásokba fektet be, az ebből származó jövedelme néhány évig jövedelemadó-mentes. Ez arra sarkallja a gazdagokat, hogy ne jachtot vagy egy újabb ingatlant vegyenek, hanem munkahelyeket teremtsenek, és visszaforgassák a pénzt a gazdaságba.

Időigényes befektetés

Az orvosbiológiai innováció óriási piacot mozgat, amelynek uniós kutatásaira a jelenleg futó keretprogram hét éve alatt közösségi pénzből hatmilliárd eurót költenek. Hogy milyen hatékonysággal, egyáltalán nem mindegy. A legnagyobb kihívás az ilyen projektek költségessége és lassúsága – mondja Liszievicz Julianna. Az AIDS-tapaszt fejlesztő Genetic Immunity elnöke szerint míg Steve Jobsnak három év kell egy új iPodhoz, addig náluk egy termék piaci élete 15 év után kezdődik, és addig a befektetőknek és a betegeknek mindennap be kell bizonyítani, hogy jó a technológia. Igaz, ha sikerül, abból óriási üzlet várható.

Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke