Az informatikában körülbelül hatvan férfira jut egy nő. Goldschmied Andrea, a cég OEM-üzletág-igazgatója elmondta, hogy női felső vezető is nagyon kevés van, annak ellenére, hogy például egy kereskedelmi igazgatói pozícióban nem is kell informatikai végzettség.

A tőzsdén jegyzett cégek nem lelkesek az ötlettől, hogy több nő legyen a felső vezetésükben

Drajkó László ügyvezető igazgató szerint „a törzsfejlődés még nem tart ott”, hogy ugyanannyi női felső vezető legyen, mint férfi, de reméli, hogy egyszer a Microsoft élén is egy nő lesz az első számú vezető. Hozzátette, természetesen már vannak olyan országok, ahol a helyi Microsoft első számú vezetője nő. Ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy női kvótát alkalmazzanak egy cégnél.

– Azon vagyunk, hogy kvóta nélkül hozzuk helyzetbe a nőket. Csak azért, mert nő, nem veszünk fel senkit, demindigmegnézzük, hogy ki volt a legjobb női jelölt egy adott pozícióra – mondta. A Microsoft Magyarországnál folyamatosan keresik a tehetséges nőket, akik később, amikor megüresedik egy pozíció, szóba jöhetnek a betöltésére. Drajkó László szerint ez a módszer a férfiaknak is elfogadhatóbb, mintha kvótát alkalmaznának a női munkatársak számának növelésére.

– A saját gyerekeinknek, lányainknak segítünk ezzel. Az a célunk, hogy számukra már ne legyen kérdés, hogy tanuljanak-e matematikát, hogy válasszák-e az informatikai pályát –hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Goldschmied Andrea hozzátette: sok múlik az adott cég kultúráján, értékrendjén. Neki is volt olyan munkahelye, ahol valóságos „pankrációt vívott” azért, hogy férfi beosztottjai elismerjék főnökként. A Microsoftnál azonban elmondása szerint nem kellett megküzdenie, könnyen elfogadták, hogy egy nő a vezetőjük.

Magyarországon egyelőre nem sok olyan cég van, ahol ehhez hasonlóan törekednének a női munkavállalók vagy a női vezetők számának növelésére. Nyugat-Európában azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a cégekre, hogy tegyenek valamit a nemek arányának javítása érdekében a felsővezetésben.

Ahogy arról beszámoltunk, Nagy-Britanniában március elején hozta nyilvánosságra Lord Davies of Abersoch volt kereskedelmi államminiszter, a Standard Chartered bankház korábbi elnöke a vállalatok igazgatóságának összetételéről szóló jelentését. Eszerint a legnagyobb száz tőzsdei vállalat igazgatóságában csak 12,5 százalék a nők aránya, és összesen öt olyan vállalat van közöttük, ahol az első számú vezető nő. A kormányban felmerült a női kvóta ötlete, de végül csak ajánlásokat fogalmaztakmeg.Arra azonban nem számítottak, hogy ennek alig néhány hónap alatt látványos eredménye lesz. A The Independent című lap szerint már május végére megnőtt az említett cégek vezetőségeiben a női menedzserek aránya. Az elmúlt hónapokban kinevezett igazgatótanácsi tagok több mint húsz százaléka nő volt, szemben a korábbi, tízszázalékos átlaggal. Ezzel elérték, hogy a száz legnagyobb tőzsdei vállalatból már csak tizenhét olyan van, ahol nincs nő az igazgatótanácsban. A nemek teljes egyenlősége még így is messze van: ha ebben az ütemben emelkedik tovább a női vezetők aránya, akkor körülbelül harminc évre lesz szükség ahhoz, hogy a brit döntéshozók között 40 százaléknyi nő legyen.

Németországban nemrég hasonló megállapodás született: kötelező női kvóta egyelőre itt sem lesz, de a legjelentősebb tőzsdei vállalatok ígéretet tettek a kormánynak, hogy növelik női felső vezetőik arányát. A kérdésben egyébként még a német kormányon belül is nézeteltérések voltak, Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter támogatta a női kvóta bevezetését, Kristina Schröder családügyi miniszter ellenezte. Végül Angela Merkel kancellár úgy döntött, hogy egyelőre a cégekre bízzák a dolgot és ha nem történik érdemi változás, akkor jöhet a kvóta. A távlati cél, hogy hét éven belül a német felső vezetők harmada nő legyen. Magyarországról nézve hihetetlen, de ebben a nőket érintő kérdésben Németországban három női politikus folytatott nyilvános vitát és hozott döntést. Európában Norvégiában, Spanyolországban és Franciaországban vezettek be női kvótát a vállalatok igazgatóságában.