Az esemény nem sokban különbözik a 2002 óta tervezgetett, összeurópai gázvezeték eddigi protokolláris fordulóitól: jelentősége – az előzmények tükrében – a nagy ívű nyilatkozatok dacára sem látható pontosan. Az elmúlt egy évtized során a közvélemény a Nabucco kapcsán számtalan hasonló találkozóról kapott hírt. Ám a beruházás alapvető kérdései – például a pénzügyi háttér megteremtése, a tervezésben részt vevő cégek végleges befektetési döntése, így maga az építkezés – évek óta húzódik.

A legutóbbi ígéretekhez képest például az építkezést és az átadást is 2-2 évvel kitolják, 2013-ra, illetve 2017-re. Tegnap sem a tervek mögött álló cégek (a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz, a Mol, az osztrák OMV és a német RWE), hanem a nyomvonalon fekvő államok (Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria) szakminiszterei voltak a főszereplők.

Noha Fellegi Tamás közleménye támogatói szerződést említ, az államok továbbra sem nyújtanak anyagi segítséget a becslések szerint 7–15 milliárd euróba kerülő beruházáshoz. Így a tegnapi aláírás – a 2009-es kormányközi találkozóhoz hasonlóan – a nyomvonalállamok elvi támogatásáról, pontosabban a „jogi keretek véglegesítéséről” szólt. Az eseményen hivatalosan nem vett részt egyetlen reménybeli gázkitermelő forrásország sem.

A „kívánságlista” élén most épp Azerbajdzsán, illetve Türkmenisztán áll, amelyek azonban más – akár Magyarországot is érintő – gázvezeték-elképzelés számára szintén nyitottak.