A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 41,6 milliárd forint veszteséggel zárta a 2010-es évet, szemben az előző év 65,5 milliárdos nyereségével. A veszteségre a korábbi években képzett, 75 milliárdos eredménytartalék fedezetet nyújt, így nem szorul a jegybank pótlólagos költségvetési forrásokra. (A kormány a beszámolót elfogadta.) Simor András jegybankelnök az eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján elöljáróban felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB nem profitorientált intézmény, és az, hogy az évet többlettel vagy deficittel zárja, önmagában nem minősíti működésének sikerességét. A veszteség jó részéért a devizaárfolyam-változásokból korábban származó, kiemelkedően jó eredmény erős leromlása okolható, ez a tétel a 2009-es 137 milliárdról tavaly 50 milliárd ra zsugorodott. Ezzel szemben áll az 54milliárdos kamatveszteség és a pénzügyi műveleteken elszenvedett 22 milliárdos mínusz, továbbá a banküzemmel és a működéssel kapcsolatos, 16 milliárd feletti deficit.

A jegybanknál lévő deviza-értékpapírokon 29,1 milliárdos, nem realizált veszteség keletkezett, azaz 2010 végén az állomány piaci felértékelésekor – elvileg – ennyivel értek kevesebbet az év elején mértnél. A különbözetet az állam a törvényi előírásoknak megfelelően megtérítette az MNB-nek, mint ahogy fordított esetben a jegybank dolga átutalni a többletet. A devizatartalék tavaly hárommilliárd euróval 33,7 milliárdra nőtt, s év eleje óta 37,6 milliárdra ugrott. – A jegybankot konzervatív befektetési politika jellemzi, a devizatartalék gerincét ezért euróalapú, hitelkockázat-mentes portfólió képezi – hangsúlyozta Simor. Ez kizárólag magas minősítésű állampapírokból és nemzetközi intézmények papírjaiból áll. A befektetési portfólióba pedig zömmel magas minősítésű vállalati és banki értékpapírok helyezhetők el.

Tavaly egymilliárd forinttal tudták tovább csökkenteni működési kiadásaikat, s az utóbbi két évben a költséglefaragásokkal 2,1 milliárdos megtakarítást értek el. Reálértéken a 2001-es szint felére mérsékelték kiadásaikat. Nominálértéken a működési költségek 2003 óta először süllyedtek 13 milliárd alá. Igaz, ezt a szintet az idén ismét átlépik, mivel az Egyesült Államokban zajló, holokausztáldozatok és hozzátartozóik által több bank ellen lopás címén indított per költségeit is be kellett építeni a jegybanki költségvetésbe, lévén az MNB a per egyik alperese. Csak tavaly a jogászok és a szakértők megbízása 187 millió forintot tett ki.

Az MNB-nél 2009-ben megkezdett hatékonyságjavító program eredményeként 10 százalékkal csökkentették a költségeiket, a foglalkoztatottak számát pedig 9 százalékkal mérsékelték. Korszerűsítették a logisztikát, az informatikai rendszereket, s a bankjegy- és pénzérme-kibocsátás költségein is jelentősen tudtak spórolni.

Simort segítik Kopits elemzői

A Magyar Nemzeti Bankot jellemző 591 fős átlaglétszám hét fővel biztosan bővült az idén, ugyanis a Járai Zsigmond felügyelőbizottsági elnökből, Simor András jegybankelnökből és Domokos Lászlóból, az Állami Számvevőszék elnökéből álló „újjászervezett” Költségvetési Tanács feladatainak ellátásához az MNB-nél nem volt meg a szükséges szakmai háttér. Simor András lapunk kérdésére elmondta, hogy hét elemzőt vettek fel, feladatuk a költségvetéshez kapcsolódó témák feldolgozása. Közülük négyen az előző, Kopits György által vezetett tanács tavalyi felszámolásakor szélnek eresztett negyvenfős elemzői gárdát erősítették.