További és tartós hatású intézkedésekre lesz szükség, hogy a magyar kormány 2012-ben és 2013-ban is elérje költségvetési céljait, azaz a deficit a GDP 2,5 százalékára csökkenjen, majd 2015-ig fokozatosan másfél százalékra – derül ki a konvergenciaprogramról készített brüsszeli értékelésből. Az Európai Bizottság szerint az adósságfék megjelenése az új alkotmányban önmagában még nem elég, s amíg a sarkalatos törvények el nem készülnek, nehéz is volna megítélni jelentőségét, ám a fiskális szabályozásnak az is nagyobb hitelességet adna, ha a Költségvetési Tanács visszakapná elvett jogosítványait. Az adójóváírás kivezetésének – pontosabban az adóreformnak az alacsony keresetűekre gyakorolt – hatását enyhíteni kellene a büdzsére nézve semleges módon, emellett támogatni a nők munkába állását, például az óvodai hálózat bővítése révén. Növelni kéne a foglalkoztatási hivatal kapacitását, s a programok finanszírozását az eredményhez kötni, továbbá külön programokat kidolgozni az alacsony képzettségűek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára. S végül javítani kellene az üzleti környezetet a szabályozás javítása és az adminisztratív terhek révén, nem utolsósorban a kutatás-fejlesztés és az innováció serkentésére is.

Az elemzés kiemelten foglalkozik a fiskális politikával, s felfedi, hogy miközben 2011-ben többlet keletkezik a büdzsében a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások és az egyes ágazatokra kivetett válságadók miatt, a költségvetési folyamatok strukturális értelemben romlanak, méghozzá a GDP három százalékával, holott az Európai Tanács 2009-es ajánlása szerint 0,5 százalékkal javulniuk kellett volna. A 2015-ig szóló konvergenciaprogramban kijelölt pálya a bizottsági szakértők szerint a deficit növekedésének kockázatát hordozza magában, ezért valószínű, hogy a hiány 2012-ben megint túlzott méretű, azaz a GDP három százalékánál magasabb lesz. S 2013 után a program nem tartalmaz strukturális elemeket, vagyis a büdzsé egyenlegét tartósan az ésszerű határon belül tartó intézkedéseket, miközben a nyugdíjrendszer átalakításának a kötelezettségekre vonatkozó hatásai középtávon érvényesülni fognak. A bizottság megerősíti: miután Magyarország vállalta, hogy évente kétszer beszámol a túlzottdeficit-eljárásban tett erőfeszítéseiről, s az utóbbi években ezt meg is tette, akkor Brüsszel idén várná az első jelentést.

Az unió egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátájával (60 százalék) rendelkező Magyarország számára ugyancsak súlyos kihívásnak ígérkezik a munkahelyek teremtése, különösen hogy túl nagy az alacsony képzettségű munkaerő kínálata, igen kevesen vesznek részt továbbképzésben, s az adóreformnak az alacsony keresetűekre gyakorolt hatása is inkább negatív, vagyis nem ösztönzi ezeket az embereket, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon. A munkanélküli-segély folyósításának három hónapra csökkentése, ami a legrövidebb az EU-ban, szintén további tanulmányozást érdemel, miután a brüsszeli szakértők egyáltalán nem biztosak benne, hogy ez az intézkedés eléri a kívánt hatást, miközben nem zárják ki, hogy annak ellenkezőjét kiválthatja.