Alakul a görög csomag
A görög fővárosban tárgyaló uniós, európai jegybanki (EKB) és valutaalapi (IMF) szakértők többhetes beható egyeztetések után kedvező összegzést adtak, pontosabban hangsúlyozták, hogy még további strukturális reformokra lesz szükség az üzleti környezet javítása és a deficit leszorítása érdeké ben. És nyomatékosan hozzátették, hogy létre kell hozni a független privatizációs ügynökséget. Ezzel az üzenettel, meg az új görög megszorító programmal a kezében utazott Luxemburgba George Papandreuminiszterelnök, hogy az átfogó új csomag részleteiről tárgyaljon az eurózónát képviselő Jean-Claude Junckerrel.
Utóbbi a találkozó után azt mondta, reméli, hogy június végéig tető alá lehet hozni az újabb megállapodást, amely kiegészítené a tavaly májusi 110 milliárd eurós mentőakciót. A most zárult uniós–valutaalapi misszió ajánlásai és a görög kormány kimutatandó elszántsága alapján minden valószínűség szerint Athénnak folyósítják az említett 110 milliárdos keret következő 12 milliárdos részletét, valamikor júliusban, de ezt még minden szinten jóvá kell hagyni. S közben már folynak a tárgyalások a további segítségről.
A lassúnak látszó haladás oka, hogy az eurózóna kormányainak előbb be kellett látniuk, hogy az első csomag nem hozta meg a várt eredményt, a görög állampapírok hozama továbbra is az egekben kószálnak, tehát Athén nem jut kölcsönhöz a piacon, így további hitelre lesz szüksége. S minthogy Berlintől Hágán át Helsinkiig a kormányok ennek szükségességét már nem tudják elmagyarázni saját választóiknak, ezért egyrészt súlyos árat szabnak Athénnak, másrészt mégis bevonnák a magánhitelezőket a terhek viselésébe – holott a valutaövezeti válságkezelő mechanizmus ezt csak 2013-tól írná elő.
A görögöknek lényegében egykét év alatt kellene annyi reformot, változtatást megindítaniuk, amenynyi egy emberöltőre is elég, de mese nincs, hacsak nem robban a társadalmi feszültség. Az új terv értelmében a kiszivárgott hírek szerint Athén arra vállalkozik, hogy az egyelőre drámai ütemben csökkenő nemzeti öszsztermékhez (GDP) képest még az idén 6,4 milliárd eurót, aztán 2015-ben a GDP nagyjából 13 százalékának megfelelő kiigazítást hajt végre. Még ebben az évben tovább szűkíti, illetve megszünteti az adókedvezményeket, míg növel egyéb terheket. Lefaragja az állami szektorban foglalkoztatottak létszámát.
Ezen kívül rohamosan kiárusít az állami vagyonból 50 milliárd eurót. E vállalások fejében az eurózóna és az IMF megtoldaná a tavalyi 110 milliárdot még 30-40 milliárddal 2014-ig – a jövőre esedékes, de a 110 milliárd által nem fedezett görög nemzetközi fizetési kötelezettség éppen ekkora –, a többi negyvenötven milliárd pedig a privatizációból és a magánszektor önkéntes részvételéből jönne össze, s így a csomag végösszege 85 milliárdra rúgna. Előzetes felmérések arra utalnak, hogy a hitelező bankok fele hajlandó a 2012–13-ban lejáró görög kötvényeket továbbgörgetni, vagyis kitartani a görög befektetések mellett, ami számottevő segítség lehet, s közben nem kell átütemezést, lényegében fizetésképtelenséget bejelenteni, amitől az EKB irtózik, de amit a piac továbbra is elkerülhetetlennek tart.
A hírre, hogy ha lassan is, de azért valami alakul, a befektetők kissé lehiggadtak, s függetlenül attól, hogy a Moody’s a héten három fokozattal leminősítette a görög adósságot, a hozamok hosszú idő után lefelé ereszkedtek pénteken. A kétéves kötvényeké például 24 százalék alá sülylyedt, ami biztató, de még mindig elviselhetetlenül magas. Banki elemzők azonban azt mondták, hogy ezzel a vázolt megoldással a nemzetközi hitelezők nemcsak a kötvényeket, hanem a problémát is maguk előtt görgetik még egy ideig.
