Az alaptörvény szerint „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg”. Annak próbáltunk utánajárni, vajon minden, az említett területekhez tartozó jogalkotásra kiterjed az alkotmány 40. cikkelye, tehát az szja-törvényt vagy a társasági adóról szóló jogszabályokat a későbbiekben csak kétharmados többséggel lehet majd megváltoztatni – ami lényegében ellenzéki támogatáshoz kötné az adójogalkotást a következő ciklusokban, hiszen nem valószínű, hogy újra összejöjjön egy politikai alakulatnak a kétharmad – vagy csak sarkalatos kerettörvényt kíván a kormány megalkotni, például egyfajta adóalkotmányt, ebben kifejtve, mit is ért közteherviselés alatt.

Először az adóügyekért, pénzügyekért, büdzséért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium vezetését kerestük meg. Onnan az a válasz jött, hogy ők ebben nem illetékesek, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tanácsos fordulnunk. Beszéltünk annak a tárcának a vezetésébe tartozó politikussal is, de ő sem tudta megfejteni a titkot. Érdeklődtünk a Fidesz vezetői között is, akiknek volt rálátásuk az új alkotmány előkészítésére, de okosabbak így sem lettünk: sem fideszes, sem kereszténydemokrata politikusok nem tudták pontosan, mik lesznek a konkrétumok. Csak annyit mondtak, hogy e sarkalatos törvényjavaslatok ősszel kerülnek a parlament elé, és „a nemzetgazdasági minisztérium dolgozik a részleteken”. Tehát az a tárca, ahol fogalmuk sem volt, mit jelent a sarkalatosság az adótörvények esetén.

Abba tudtunk kapaszkodni, hogy forrásaink közül többen Orbán Viktort jelölték meg, mint az ötlet gazdáját. A kormányfő környezetétől annyit sikerült megtudnunk, hogy az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bizonyosan szerepelni fog a sarkalatos törvényben, illetve az áfára, annak arányára is ki fog térni a szabályozás. Ha tényleg így lesz, akkor nem beszélhetünk kerettörvényről, a szabályozás mélyen belenyúlna az egyes adótörvényekbe is, lényegében bebetonozva a kulcsokat. Ezzel jelentősen megnehezedhet a következő kormányok dolga, ha gyorsan akarnak reagálni a megváltozó makrogazdasági környezetre. A bankadó intézménye szintén bekerülhet a kétharmados szabályozásba.

A nyugdíjrendszer esetén szinte biztos, hogy a sarkalatos törvény a két pilléres modellt rögzíti hosszú távra – miközben a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt a mai napig nem helyezték hatályon kívül, tehát ez a harmadik lába is megvan még a nyugdíjrendszernek. Erről Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke tegnap reggel a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a valamelyik pillérbe érti majd a jogalkotó azokat is, akik magánnyugdíjpénztártagok maradtak.

A költségvetési gazdálkodásról szóló sarkalatos törvényt személyesen Orbán Viktor dolgozza ki – ezt maga a miniszterelnök erősítette meg –, de arról egyelőre semmit sem lehet tudni.

Meg fog lepődni Európa

Szeptember elején terjesztik az Országgyűlés elé a gazdasági sarkalatos törvényeket. A miniszterelnök hétfőn, az Országház felsőházi termében rendezett uniós COSAC-konferencián beszélt arról, hogy Európában valószínűleg meglepetéssel olvassák majd az újságokban, hogy a magyar Országgyűlés „alkotmányos erejű”, azaz kétharmados döntéseket fogad el a gazdaság pilléreiről a kiszámíthatóság, a stabilitás érdekében.