Most éppen a könyvvizsgálók nyakát szorongatja a kormány
Ma újabb megbeszélésre kerül sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) között – tudta meg a Népszabadság. Az elmúlt időszakban már volt egy találkozó, ahol abban állapodtak meg az érintettek, hogy közösen áttekintenek egy olyan kompenzációs rendszert, amelyben a kormány bürokráciacsökkentő terveinek áldozatul eső közel kétezer könyvvizsgáló alternatív szolgáltatásokat nyújtva menekülne meg a munkanélküliségtől. Az elképzelések szerint a többi között ilyen lehetőség az uniós pályázati pénzek útjának ellenőrzése, a cégminősítés, illetve a minisztériumok, az önkormányzatok pénzügyeinek vizsgálata, a közpénzek felhasználásának ellenőrzése.
– Súlyosan téved az, aki a könyvvizsgálatot, így magukat a könyvvizsgálókat pusztán adminisztrációs tehernek tekinti. A könyvvizsgálat ugyanis nem más, mint annak ellenőrzése, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható, valós összképet mutatnak-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a cég eleget tett-e a jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek. A válság kellős közepén, egy adóelkerülésre törekvő és korrupcióra hajlamos gazdasági környezetben a könyvvizsgálat kiiktatását a kisvállalkozások bizonyos kö rében felelőtlen, felesleges kockázatok vállalásával járó intézkedésnek tartjuk – mondta lapunknak Lukács János, az MKVK elnöke.
A tervezett intézkedéssel a könyvvizsgálói megbízások 60 százaléka kieshet, és az aktív kamarai tagok csaknem fele – 1800 fő –munkanélkülivé válhat. Leghátrányosabban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálókat érinti a korlátozás, a nagyobb, elsősorban nemzetközi könyvvizsgáló cégek részesedése pedig tovább fog nőni – tette hozzá.
– A gazdasági válság következtében lényegesen visszaesett a könyvvizsgálók megbízásainak a száma, a mostani tervezett intézkedések bevezetése így már sokak megélhetését veszélyezteti – erősítette meg Vida Géza, okleveles könyvvizsgáló. Kemény harc megy az ügyfelekért: összehasonlítva egy megbízás 2008-as, illetve idei díjazását, azt tapasztaljuk, hogy ma az akkori ár ötödéért is elvállalják a szakemberek a munkát. A piac szereplőivel beszélgetve az a meglátásunk, hogy 2014-től a mostani tíz ügyfélből egy-kettő fog megmaradni – állítja a szakember, majd hozzáteszi: már az ő ügyfélkörében is többen jelezték, hogy ha nem kötelező, akkor nem veszik igénybe a könnyvizsgálatot.
Úgy véli, a tervezett intézkedések nemzetgazdasági szinten nem jelentenek megtakarítást, mert azt a társasági adót, amit eddig a könyvvizsgálók fizettek be a díjaik után, az most elvileg a kisvállalkozókat terheli a náluk hagyott pénz után.
A jogszabályváltozásban érintett vállalkozásoknak átlagban évi 350 ezer forint kiadást jelent a könyvvizsgálat, az elérhető árbevétel arányos költségmegtakarítás számukra mindössze 0,1 százalék – mondta Lukács János. – Nem valószínű, hogy a kisvállalkozások versenyképessége ezen költségelem kiesésével jelentősen javulna – tette hozzá. Ellenben számos veszély forrása lehet. Például elképzelhető, hogy a cégek tulajdonosai nem teljes, vagy hamis információk alapján hoznak döntéseket. De az üzleti partnerek sem lehetnek biztosak abban, hogy tényleg reális adatokat tartalmaz a másik fél pénzügyi kimutatása. – Az üzleti környezet kiszámíthatatlanabbá, kevésbé áttekinthetővé válhat – sorolja az elnök.
Előfordulhat, hogy az addig megfelelően adózó és járulékfizető cég nem teljesíti a korábbi szinten a kötelezettségét, és fennáll annak a veszélye is, hogy a korábban egy független könyvvizsgáló által ellenőrzött, és ennek következtében szabálykövető és felelősségteljesen működő huszonötezres vállalati csoport jelentős hányada a legalitás határait feszegető, kockázatokat vállaló sokasággá válik. Megjegyezte, egy könyvvizsgáló által átnézett, rendezett számviteli nyilvántartás, véleményezett beszámoló esetén sokkal rövidebb ideig tart egy adóvizsgálat, egy támogatás ellenőrzése, illetve egy hitelképesség vizsgálat, és a vállalkozás számára ezek általában kedvezőbb kimenetelűek, mint ha nem lett volna előtte könyvvizsgálat. A nem könyvvizsgált cégeknél szinte nincs is olyan adóellenőrzés, ami ne megállapítással végződne.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem tudja másképp értelmezni az eljövendő változásokat, mint egy törekvést a könyvvizsgálói intézményrendszer szétzilálására – írta pár hete a szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Költségcsökkentés
A Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő csomagja értelmében a kötelező könyvvizsgálói értékhatár 100 millióról 200 millió forintra emelésével jövőre több mint 17 000 kisvállalkozás mentesülne évente 350–400 ezer forint könyvvizsgálói díj alól. Az értékhatárt 2014-től 300 millió forintra emelnék, ami további 8000 vállalkozás számára jelentene költségcsökkenést. A kormány ezen intézkedéstől 2012–13-ra 5,6 milliárd forint, majd 2014-től újabb 1,9 milliárd forint (összesen 7,5 milliárd forint) vállalkozói adminisztratív tehercsökkentést vár.
Gazdaságbefeketítés
Igazságügyi szakértők tapasztalata alapján a fedezetelvonás, csalás, sikkasztás, adócsalás bűncselekmények jellemzően a nem könyvvizsgált vállalkozásoknál fordulnak elő. A csőd- és felszámolási eljárás alá került cégek döntő hányada ugyancsak a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásoknál megszűnik a könyvvizsgálói külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, melyet csak az állam ellenőrző szerepének erősítésével lehet megfékezni.
