Minden passz az NSI-t keresi

A magyar sportstruktúra résztvevői csaknem egy éve várják annak a törvénynek a hatálybalépését, melynek nyomán társaságiadó-kedvezményt kapnának a látványszakágakat (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) támogató cégek. Az Országgyűlés tavaly nyáron elfogadta már a jogszabályt, ám az Európai Bizottság nem bólintott rá a törvényre, mert bizonyos részei összeegyeztethetetlenek a közösségi joggal. Így nem is lépett hatályba.

Most azonban minden együtt áll ahhoz, hogy akár heteken belül elindulhasson a tőke a sportba. Bánki Erik, a sport- és turizmusbizottság elnöke, valamint kormánypárti kollégái tegnap benyújtották a brüsszeli javaslatok figyelembevételével készült változatot, amelyről – a tervek szerint –még ebben a hónapban szavaz az Országgyűlés. Az új javaslat a korábbinál kevésbé bőkezű, ami a támogatásokat illeti (a korábbi verzió 20 milliárd forintot célzott meg), továbbá komoly ellenőrzési mechanizmusok, valamint garanciák épülnek a rendszerbe.

Első lépésben a sportszervezeteknek fejlesztési programot kell kidolgozniuk, amelyet egy központi szervezet – információink szerint a Nemzeti Sport Intézet – bírál el. Amennyiben a koncepció zöld lámpát kap, akkor a sportszervezet igénybe veheti az adózó támogatását. A cégek pedig úgy érvényesíthetik a társaságiadó-kedvezményt, hogy a központi szervezettől beszerzik a mecenatúráról tanúskodó igazolást. Vagyis erősen centralizáltan, egy állami szervezeten keresztül zajlik majd minden. Úgy tudjuk, még folynak a tárgyalások arról, hogy a sportági szövetségek legalább véleményezési joggal részt vehessenek a testület működésében, mert sportszakmai szempontból fontosnak tartják, hogy legyen rálátásuk arra, végül hova kerülnek az adóforintok.

Ahogyan az várható volt, a törvényjavaslatban nem szerepel az a kitétel, hogy a profi klubok a játékosok fizetésére is fordíthatják az összeget. A profi sportvállalkozások utánpótlás-nevelési feladatokat, biztonsági célú infrastruktúra-fejlesztéseket (vagyis a futballhuliganizmus kiszűrését), továbbá a képzési programokat finanszírozhatják bizonyos mértékben a támogatásból. Kibővült a kedvezményezettek köre, hiszen a sportági szakszövetségeken kívül amatőr egyesületek és közhasznú alapítványok (akadémiák) is igénybe vehetik a támogatást. Ugyanakkor korlátok is megjelentek a rendszerben azzal, hogy a projekteket nem lehet teljes egészében e forrásból finanszírozni. Az utánpótlásprogramok esetében tíz százalék, ám a személyi jellegű kiadásoknál már ötven százalék önrészt kell felmutatni. Abban nincs változás, hogy a sportszervezetek csupán akkor vehetik igénybe a támogatást, ha nincs lejárt köztartozásuk, illetve a jogszabályoknak megfelelően használták fel a korábban elnyert állami támogatásokat.

Érdekesség, hogy a legambiciózusabb tervek elfogadásához kormányzati szinten bólintanak rá: a legalább 500 millió forint felhasználását előirányzó programok startjához a sportért, illetve az adópolitikáért felelős miniszter igenje is kell. Ha a két tárcavezető ellentétes véleményen van az ügyben, akkor a kormány dönthet a fejlesztési projekt sorsáról. Elsősorban Brüsszel kérésére szigorodik a felhasznált támogatások ellenőrzése is; sőt olyan garanciák is megjelennek, mint az állam jelzálogjegyzése azokra az ingatlanokra, amelyeket az adókedvezményből bővítettek vagy újítottak fel.

Az öt látványsportág egyike a jégkorong, a szövetség e héten már a harmadik tájékoztatást adja a sportszervezeteknek az új törvényről, arról, hogyan kell pályázni, miként történik az elszámolás. Kovács Zoltán főtitkár szerint mint a messiást, úgy várják a magyar sportban a jogszabály hatálybalépését. Az elmúlt időszakban drágult a hokipályák bérleti díja (mint más forrásból megtudtuk, a több létesítmény tulajdonjogával rendelkező állami szerv, a Nemzeti Sportközpontok díjemelésre készül), félkész létesítmények, mint a jászberényi pálya, várják, hogy végre tető kerüljön rájuk.

A kiemelt sportágak közül egyben már most súlyos pénzek mozdultak meg. A tervek szerint két év múlva európai kupameccsek rendezésére alkalmas, húszezer férőhelyes futballstadionja lehet Debrecennek. A tavaly még bajnok, idén pedig a tabella ötödik helyén végző csapat otthonának biztosítása az adófizetőknek 12 milliárd forintjába kerül. A megvalósításra egy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő többségi tulajdonában álló projektcégbe csatlakozott Debrecen városa, az MNV, és a nemrégiben alapított Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.: ezek a cég 51, 10 és 39 százalékát tudják magukénak. A projektcég alapítását egy 2010-es kormányrendelet írja elő, ám Kósa Lajos polgármester nem ezzel indokolta a létrehozását, hanem azzal, hogy a debreceni projekt kiváló tapasztalatszerzést is jelenthet a Puskás stadion átépítése előtt. – Az állam így majd egy sokkal nagyobb beruházás előtt megtapasztalhatja a buktatókat, a Puskás Ferenc stadion ugyanis alsó hangon 60 milliárdba kerül – mondta, hozzátéve: Magyarországon jelenleg nincs olyan stadion, ahol minden feltétel adott lenne egy európai kupameccs lejátszásának. A XXI. században illene elérni, hogy a fővárosban és máshol is legyen egy-egy ilyen létesítmény Kósa szerint, kiemelve, hogy természetesen továbbra is a Puskás Ferenc stadion az első számú futball-létesítmény.

Kihez kerül az új debreceni stadion?

Egymillió forint tőkével alapított vállalkozás felügyeli a hajdúsági aréna 12 milliárdos beruházásáért felelős céget. A forrásokat a kormány két részletben, idén és jövőre folyósítja. Debrecen városa a tulajdonában álló ingatlant apportálja a cégbe. Az új stadion a három szervezet közös projektcégének tulajdonában marad – ezzel a tervek szerint a későbbi kormányok szakmai tudásuk szerint rendelkezhetnek majd.

Kósa Lajos elérte, amit akart
Kósa Lajos elérte, amit akart
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.