A különféle személybiztosítások –élet, betegség, baleset, utazás – közül a baleset-biztosítási piacra lesz leginkább hatással a május elejétől életbe lépett új táppénzrendszer hatása – vélték a megkérdezett biztosítók. Mint is húzta a nadrágszíjat táppénzügyben is: május 1-jétől a korábban maximum 10 400 forintos táppénzplafont a felére, 5200 forintra csökkentették. Így egy baleset nyomán a huzamosabb kórházi kezelésre szoruló dolgozóknak már komoly keresetkieséssel kell szembenézniük. Ebben a helyzetben kidomborodik a baleset-biztosítás előnye, mivel az akár egy éven keresztül is segítség tud lenni, ráadásul olcsó: gyakorlatilag havi pár ezer forintos befizetéssel már bebiztosíthatják az ügyfelek magukat a bajjal szemben.

Ugyanakkor ennek ellenére eddig meglehetősen nyögvenyelősen kötöttek az ügyfelek ilyen biztosításokat.

– Jelentős különbséget látunk a balesettől való félelem és a biztosítással való ellátottság között – mondja Maják Viktor az Union Biztosító kommunikációs igazgatója. Az Union felmérése szerint az emberek 91 százaléka kifejezetten tart egy váratlan baleset nyomán fellépő anyagi problémától, ugyanakkor mindössze alig 10 százalék rendelkezik baleset-biztosítással. (Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban ez az arány 60-70 százalék.) Az Unionnál úgy látják: jellemzően azok kötnek nagy számban baleset-, illetve betegbiztosítást, akik maguk, vagy a környezetükben átéltek ilyen káreseményt.

Igaz, ez sem lenne éppen kis szám: évente 600 ezren szenvednek munkavégzés közben, vagy a közutakon valamilyen súlyossági fokú balesetet, ami után egy jó ideig nem tudnak munkába állni.

- Sajnos tény, hogy a magyar polgárok még nem rendelkeznek olyan fokú biztosítási igénnyel és kultúrával, mint a jóléti államok polgárai –mondja Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító bankbiztosítási ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar háztartások jövedelmük egyre nagyobb hányadát fordítják az emelkedő élelmiszer- és rezsiköltségekre, illetve a korábban felvett hitelek rendezésére, így az öngondoskodás és ezen belül a baleset-biztosítás a sokadik helyre kerül a fontossági sorrendben. Jellemző lehet, hogy a Groupama 2010 tavaszán készíttetett piackutatása szerint a legtöbben baleseti eredetű halálra, illetve rokkantságra kötnek baleset-biztosítást. Könnyen lehet, hogy azért, mivel jobbára ezekre az esetekre kell a legkevesebbet fizetni.

Jellemző módon az önálló balesetbiztosítás ritka (a megkérdezett biztosítók nem is vállalkoztak arra, hogy ezeknek a piaci arányát megbecsüljék) a legtöbb baleset-biztosítás kiegészítő biztosításként, valamilyen más termékkel vagy egyéb pénzügyi szolgáltatáshoz – például hitelhez – kapcsolva fordul elő. Néha az ügyfél nincs is tisztában azzal, hogy bankja a bankkártyája mellé ilyen védelmet is ad, de gyakoriak az élet-lakás biztosítások mellé kötött konstrukciók, illetve a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) is gyakran járul ilyen biztosítás. Ugyanakkor a sokszor kötelezettségből – például hiteleknél – kötött kiegészítő baleset-biztosítások kapcsán az kevésbé ismert, hogy ezek a kiegészítő biztosítások jobbára csak halál vagy súlyos rokkantsággal végződő balesetek esetén fizetnek vagy kisebb, olcsóbb műtétek árát térítik meg.

Vélhetőleg az alapbiztosítások csökkenésével magyarázható, hogy a válság hatására jócskán csökkent a baleset-biztosítások szerződésszáma. Így a Mabisz adatai szerint (életbiztosítások mellé kötött baleset-biztosítások nélkül) a baleset-biztosítások száma a 2006-os 883 ezer szerződéshez képest 2010-re cirka százezerrel, 792 ezerre esett vissza.

Kérdés, hogy a szigorodó táppénzrendszer nyomán hányan ismerik fel a biztosítás fontosságát.

Azt, hogy a hazai piacon mennyire fontos a tapasztalat, jelzi, hogy a válság után igen gyorsan népszerűvé váltak a különféle munkanélküliségi- és keresőképtelenségi-, illetve a hitelek mellé a törlesztési biztosítások. Ezek a munkanélküliség – így a táppénz, illetve a baleseti halál és rokkantság esetén is – megoldást nyújtanak a hitel törlesztésében.

A biztosítási piac szereplőinek rendkívül fontos szerepe van abban, hogy felvilágosítsák az elérhető és az öngondoskodásra fogékony ügyfeleket a biztosítás fontosságáról –mondja a Groupama. A cég által is támogatott, Pénziránytű alapítvány által életre hívott, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakmai felügyeletével megvalósuló Mindennapi Pénzügyeink Program a reményeik szerint közel ötmillió embert fog elérni. A program célja a magyar pénzügyi kultúra fejlesztése mellett az öngondoskodás népszerűsítése lesz.