A szemléletváltásból profitálnának az életbiztosítók is, de vajon van-e még lehetőség a bővülésre, vagy mostanra már telítődött a piac? A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elemzése szerint a magyar biztosítási piacnak még van hová fejlődnie: míg az Európai Unióban a díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 8,9 százalék, addig nálunk ez csak 3,3 százalék. Ezzel a régióban nem lógunk ki a sorból, a magyar arány megfelel Kelet-Közép-Európa átlagának. A PSZÁF összegzése szerint a hazai piac nem nevezhető sem alul-, sem túlbiztosítottnak.

Más képet kapunk azonban, ha az életbiztosítási ágat külön vizsgáljuk növekedési szempontból. Az unióban és a régióban is átlagosan 60 százalékos a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké a szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez (unitlinked), és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét körben 30-35 százalék közötti. Ezzel szemben a hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, a túlnyomórészt befektetési termékek súlya az elmúlt években folyamatosan növekedett, és már a 60 százalékot is meghaladja.

A kifejezett nyugdíjbiztosítások az unióban az életbiztosítási díjbevétel 2,6 százalékát teszik ki. A régióban ezek teljesen ismeretlenek, de részarányuk itthon sem éri el az egy százalékot. A kép persze annyiban csalóka, hogy a nem nyugdíjbiztosításként besorolt termékek között számos olyan lehet, amely az időskori pénzügyi fedezet megteremtését szolgálja. Ilyenek például a fix banktechnikai járadékkal kombinált haláleseti életbiztosítások, amelyek adott esetben hagyományos vagy unit-linked életbiztosításként lehetnek besorolva. Mindenesetre Magyarországon a magánnyugdíjpénztárak minimálisra szorításával éppen most jönnek piacra a biztosítók ilyen termékekkel, így ebben a szegmensben még komoly növekedési lehetőségek vannak.

Így látják ezt a biztosítók is. Az Aegon Magyarországnál Bartha Viktória életbiztosítási vezérigazgató-helyettes elmondta: ma már nem ritka, hogy a 30-as, 40-es korosztály párhuzamosan indít két életbiztosítást. Egyrészt egy tisztán kockázati terméket választ; a magas haláleseti szolgáltatással családjáról gondoskodik, míg a kiegészítő biztosításokkal önmagáról, felkészülve balesetre, betegségekre. A megtakarítási célú biztosítások célja többféle: a gyermekek jövőjére, önálló életkezdésére való felkészülés, vagy a nyugdíjas évekre szóló takarékoskodás.

A rendszeres díjfizetések az idén már növekedésnek indulhatnak – tájékoztatta lapunknak Kótiné Somfai Ágnes. Az ING marketing- és kommunikációs igazgatója szerint fontos, hogy a piacon ismét növekedésnek induljon ez a szegmens, mert az ügyfeleknek ez kínálja a hosszú távú rendszeres megtakarítás lehetőségét.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy támogatólag hatna az életbiztosításokra, ha az állam ösztönözné a hosszú távú, rendszeres megtakarításokat. Régebben jól működött az a lehetőség, hogy az ügyfél évente egy bizonyos összeget adókedvezményként visszakapott, ezzel jutalmazva hosszú távú megtakarítását. Ez a jövőben is nagyon fontos tényező lehetne a hosszú távú, rendszeres megtakarítások, az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság növelése érdekében – tette hozzá.