Gyakorlati példákkal kívántuk illusztrálni, hogy ha a vállalatok CSR-programjaik megtervezésébe és megvalósításába közvetlenül bevonják munkatársaikat, az nemcsak az akciók erejét növeli, hanem jó hatással lehet a munkahelyi közösségre is – mondta Gáncs Kristóf, a segélyszervezet vállalati kapcsolatok vezetője.

Kettőt egy csapásra: így lehetne némileg leegyszerűsítve megfogalmazni a Közösség a társadalmi felelősségvállalásban konferencia alaptézisét. Az angolszász és skandináv országokban rohamosan terjed az a gyakorlat, hogy a nagyvállalatok, sőt a közepes és kisebb cégek is, amikor elhatározzák, hogy milyen problémák megoldására kívánják összpontosítani karitatív tevékenységüket, már a tervezéskor bevonják –belső kommunikációs csatornákon keresztül – munkatársaikat a célok konkrét megfogalmazásába. Ez a megvalósítás során azzal az előnnyel jár, hogy nemcsak a vállalat financiális forrásaival támogatják a fontos ügyeket, hanem dolgozóik önkéntes társulása révén megsokszorozzák erőforrásaikat is. A magyarországi vállalatok új kultúrát tudnak meghonosítani ezzel a gyakorlattal – fogalmazott Gáncs Kristóf. Dolgozóik közvetlen részvételével egyrészt önkénteseket tudnak toborozni az adott célok érdekében, másrészt erősítik munkatársaikban a csapatszellemet.

Az együttes cselekvés eredményességét már hazai példák is jelzik. A konferencia partnerei, a Vodafone és az E.ON úttörő szerepet játszanak a vállalati közösségek aktivizálásában, de az utóbbi években kitűnő együttműködéseink voltak ezen a területen többek között a Roche-sal a GSK-val, a Novartisszal, a Pfizerrel és a Tescóval is – mondja a segélyszervezet CSR-szakértője. A látványos akciók mellett előremutató, mikor a cégek munkatársaikat nem csupán a hagyományos, fizikai munkát igénylő területeken mozgósítják, hanem mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy szakmai tudásukkal is elősegítsék a civilszervezetek, alapítványok működését. A mobilszolgáltató és az energiatársaság szakemberei a konferencián gyakorlati modelleket mutattak be, hogy elősegítsék a hasonló hazai akciók megvalósulását.

Egy ország társadalmi problémáinak megoldásában milyen szerepe lehet az adott ország vállalkozásainak? Hol van a határa az elkötelezettségnek? Feloldhatók-e súlyos szociális feszültségek a cégek jótékony adományozásával? Az oktatásban, a kultúrában, az egészségmegőrzésben, a környezetvédelemben a vállalati önkéntes mecenatúra helyettesíthet átgondolt, tudatos állami lépéseket? Nehéz kérdések. Világszerte tudós elemzők, menedzserguruk és civilszervezetek prófétái keresik a lehetséges válaszokat, dolgoznak ki újabb és újabb modelleket a társadalmi felelősségvállalás kiterjesztésére. Ehhez a folyamathoz csatlakozott Brüsszel is 2010-ben, amikor meghirdette 2011-re az önkéntesség európai évét. Ezzel előtérbe helyezte az országok közösségének – polgárainak – együttes felelősségét a társadalom égető dilemmáinak megoldásában.