Míg a szerdán közzétett létszámstatisztika 18 ezres növekedésről árulkodott a foglalkoztatásban, addig a tegnap megjelent, az elmúlt négy hónapra visszatekintő államháztartási beszámolóból az derül ki, hogy hónapról hónapra kevesebb társasági adót fizetnek be a cégek mint egy éve.

A sorból egyedül január lóg ki, az akkor befolyt közel 29 milliárd több mint duplája volt az egy évvel azelőttinek. Az eltérés azonban egyetlen cég soron kívüli adóvisszautalásának volt betudható: a nemzetgazdasági tárca jelentése szerint ennek a vállalatnak egy összegben 13 milliárd forintot juttattak vissza 2010 első hónapjában. Ez tehát akkor rontotta az egyenleget, idén nem.

Ezt követően viszont minden hónapban csökkent a bevétel. Hol 11,5 milliárddal, hol 2,7 milliárddal. Az okok sokrétűek, legalábbis a szaktárca többféle magyarázattal is szolgált az elmúlt hónapokban. Volt, hogy a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő cégek a várttól elmaradó adófi zetését hozta fel mentségként, vagy pusztán „egyes adózókra” hárította a felelősséget, akik „nem teljesítették” az előírt előleget. Februárban tehát az adózói morállal volt gond, márciusban viszont már a gazdasági folyamatok miatt csökkentek a befizetések: a cégek adóelőlegét a korábbi évek teljesítménye határozza meg, márpedig a válságtól még nem túl távoli időszak alapján kellett most fizetniük. Ezen okból áprilisban is sikerült alatta maradni a tavalyi bevételnek, ezúttal 3,5 milliárd forinttal.

Fordulatot a második fél év hozhat, amikor már nem a két évvel ezelőtti teljesítmény alapján kell meghatározni az adóalapot, hanem a tavalyi alapján. Ám ekkor sem várható a havi befizetések látványos megugrása. E számokból tehát látszik, hogy a magyar gazdaság még messze van az egészséges pályától. A termelőszektornál nem mutatnak jobb képet a pénzügyi szolgáltatók sem. A négyhavi adatok szerint ugyan az időarányosnál több előleget fi zettek be a költségvetésbe a pénzügyi szervezetek, ám az 50 milliárd forintból öt az előző évi kötelezettséghez kapcsolódik: az akkor rossz helyre utalt, könyvelt adót irányították át a megfelelő helyekre az első hónapokban, vagyis ami bevételnek látszik, az szimpla átcsoportosítás volt.

Az idei első adóelőleg-fizetési határidő március volt, akkor 45 milliárd forintot fi zettek az adóalanyok, ami viszont kevesebb, mint amennyinek az idei négy egyenlő részlet alapján (negyedéves adófizetési kötelezettség van) lennie kellene, hogy befolyjon az éves 187 mil liárdos terv. Az eltérés nem drámai, és a bankok üzemmenete sem egyenletes az év során, de azért kockázatokra utal a bevételek eddigi alakulása.

A céges különadója, ami a távközlést, energiaszektort és a kiskereskedelmet sújtja, még nem fordult termőre. A társaságoknak május vé géig kell bevallást készíteniük az idén esedékes előlegekről, majd júniusban és októberben teljesítik az átutalásokat. Ennek ellenére ezen a számlán megjelent már 4,4 milliárd forint (az éves terv 161 milliárd forint), amit a szaktárca – csakúgy, mint a pénzügyi adó esetében – a két év közti elcsúszásokkal, átvezetésekkel magyaráz.

Háromszázmillió a különadóból

Négy hónap alatt kétmillió forinttal többet fizettek be a büdzsébe a 98 százalékos különadóval sújtott magánszemélyek, mint amit egész évre várt tőlük a kormány. Ám az egymilliárd-kétmillió forint nem sokáig parkol a büdzsében, ugyanis alkotmányellenes, hogy 2005-ig visszamenőlegesen vetette ki az adót a kormány. A pénz egy része azonban a költségvetésben marad, mert a 2010-es évre már ki lehet vetni az adót. Az elmúlt öt évből kettőben rendeztek választásokat, 2006-ban és tavaly. E két évben nagyobb volt a csere az államigazgatásban és a közigazgatásban, több volt az ezzel járó végkielégítés, ezért feltételezhető, hogy az egymilliárd forint ötödénél – 200 millió forintnál nagyobb összeg –, 250–300 millió maradhat meg a büdzsének.