A hazai vállalkozások azért keresnek Romániában megbízásokat, mert a Magyarországon komoly gondokat okozó körbetartozás elől próbálnak így menekülni. Az egyik ilyen cég – neve mellőzését kérő – vezetője lapunknak azt mondta, hogy másfél év alatt egyszer sem kapott késve pénzt – igaz, a megbízók gyakran zsebbe fizetnek. Az építőipari vállalkozások szerint Romániában a szerződéskötéses munkák esetében jobb a fizetési morál, mint itthon.Megemlítették ugyanakkor: volt példa arra, hogy megegyeztek már a munka elvégzéséről, ám később mégis másnak adták a megbízást. Ám, mint kifejtették, ez itthon is mindennapos.

A gazdasági válság előtt egyébként sem volt ritka, hogy a magyarok Romániába jártak át dolgozni. Elsősorban a határ menti ipari parkokba kerestek magyar dolgozókat betanított munkára a nagy munkanélküliségi mutatókkal rendelkező szomszédos megyékből. A válságot megelő zően Temes és Arad megyében igen alacsony, 2-3 százalékos volt a munkanélküliségi mutató, míg a határ túloldalán ennek többszöröse – hívták fel a figyelmet a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál. A magyar alkalmazottak aránya a román munkaerőpia con azonban ezzel együtt is marginális volt, a súlyuk azonban az elkövetkezendő években jelentősen növekedhet – vélik a szakemberek.

Ezzel szemben Romániából Magyarországra elsősorban a magyarlakta területekről érkeztek munkavállalók, s ez is inkább csak az ország uniós csatlakozása előtt volt jellemző. A romániai bérszínvonal fokozatos emelkedése miatt ugyanakkor mára Magyarország sokat vesztett vonzerejéből. A román munkavállalók ma már inkább „átugorják” Magyarországot, s Nyugat-Európában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Angliában keresnek lehetőségeket. Ugyanakkor Magyarországon a mai napig előszeretettel foglalkoztatják a székely kőműveseket, akik minőségi munkájukról híresek.