Az ebben megfogalmazott 900 milliárd forintos (nagyon szép szóval) egyenlegjavító intézkedéssorozattal ugyanis az a baj, hogy kivétel nélkül a legoptimistább forgatókönyv szerinti számokkal kalkulál. Ez pedig soha nem szokott bejönni.

Brüsszelben sem hisznek a magyar ígéreteknek, ezért a pénteken kiadott gazdasági előrejelzésükben át is írták a számokat: nagyobbra becsülik az eddig prognosztizáltnál költségvetésünk idei és jövő évi hiányát. A kormány az idén 2,94 százalékos, 2012-ben pedig 2,5 százalékos GDP-arányos deficittel számolt. Ez szép pálya. Matolcsy György miniszter szerint „kényelmesen tartható” is. A brüsszeliek szerint nem. Ők a Széll Kálmán Terv végrehajtásának nyilvánvaló kockázatait 200 milliárd forintra taksálták. Ennyit kellene gyorsan össze szedni, hogy egyenesbe kerüljön a szekér.

Az egyszeri intézkedések, vagyis a bankadó, válságadók, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása és hasonló, „nem ortodox” pénzszerzési technikák alkalmazása nélkül számított idei költségvetési hiányt egyébként az EU 5,2 százalékra veszi, míg jövő évre 4 százalékot valószínűsít. Ezen van a hangsúly: bűvészmutatványokkal sem tudják az ominózus 3 százalék alá szorítani se a strukturális deficitet, se annak pluszbevételekkel feltuningolt változatát.

Itt lép be harmadikként a hitelességi deficit, a kormány szavahihetőségének a kérdése. Brüsszel bizalmát az előző kormányok idején sikerült eljátszani ugyan, de abból az Orbán-kormány szemernyit sem szerzett vissza. A tavalyi nagy vállalás, hogy 3,8 százalékosra csökkentik a hiányt, nem jött be, a deficit 4,2 százalékra futott fel, s ezt már kevéssé lehetett a szocialista trükkök százaival magyarázni. Most egy másik szent vállalás áll bukásra: a 3 százalékos hiánycél sorozatos túllépéséért indított eljárás alól sem tud kibújni az ország 2011-ben.

Eközben a gazdaság beígért felpörgése csúszik. Az első negyedév 2,4 százalékos GDP-bővülése egyedül az exportnak, ezen belül is a feldolgozóiparnak köszönhető. Az építőipar a padlón, a lakossági fogyasztás tovább már aligha csökkenhet, abban viszont lehet bízni, hogy az agrárium nem produkál még egy olyan pocsék évet, mint tavaly. A 3 százalékos idei növekedéshez – 3,5 százalék volt az ígéret – tehát a természetnek is be kell segítenie.

Az Európai Bizottság ismét feladta a leckét az Orbán-kormánynak. Ortodox – nem ortodox választ egyaránt lehet adni, arra is biztathatják Brüsszelt, gyakoroljon önkritikát. Ám az EU-t sokkal nehezebb lenne „kipaterolni”, mint a Nemzetközi Valutaalapot.