Az eurózóna nagy gazdaságainak látványos élénkülése és perifériájának válsága között egyensúlyozó jelentés Magyarországról szóló fejezetében az olvasható, hogy idén a GDP arányában 1,6 százalékos többlet keletkezhet a költségvetésben, ami kisebb ugyan a kormány kétszázalékos előrejelzésénél, de jobb, mint a megcélzott 2,9 százalékos hiány. Ám a többlet mögött egyszeri –a magánnyugdíjpénztárakból és a különadókból származó – bevételek és egyszeri kiadások (állami közlekedési vállalatok támogatása) húzódnakmeg, nélkülük a defi cit valamivel meghaladná a GDP hat százalékát ebben az évben. Jövőre 3,3 százalékos, azaz az uniós plafont továbbra is áthágó hiány keletkezik a büdzsében. Igaz, ha a bizottsági szakértők mindent elhinnének, ami a tervekben szerepel, akkor valamivel három százalék alatti számot is kihozhattak volna. De nem tették, mert az intézkedések megvalósulásának kockázatait is számba vették, amit Magyarország esetében különösen helyénvalónak gondolnak a 2004 óta érvényben lévő túlzottdeficit-eljárás és a többletmozgástér folytonos követelése miatt.

A német gazdaság az első negyedévben éves szinten 4,8 százalékkal száguldott, ám a brüsszeli elemzés szerint hiába húzza még belátható ideig a magyar gazdaságot az export, a hazai növekedési ütem csak 2,6, illetve 2,7 százalék lehet, ami a kelet- és közép-európai új tagállamok versenyében az utolsó előtti helyre elég. A belső fogyasztás élénkülését ugyanis fékezi, hogy az egykulcsos jövedelemadó a gazdagoknak kedvez, miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások zömét hátrányosan érinti. Továbbá a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése inkább megtakarításra ösztönöz, a bankokra kivetett különadó miatt pedig nincs hitel. A szociális juttatások megkurtítása sem éppen keresletösztönző lépés. S bár néhány nagy multinacionális beruházás megvalósul, az egyéb szektorokat sújtó adók miatt viszont az érintett ágazatokban csökkentik a befektetéseket.

Az elemzés emlékeztet rá, hogy a defi cit mérséklésére március elsején meghirdetett csomag 2012-re és 2013-ra a GDP kettő, illetve három százalékának megfelelő kiigazítást helyezett kilátásba, például megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjba vonulást, zsugorítaná a gyógyszerkasszát, meghosszabbítaná a banki különadó hatályát, de a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a bizottság úgy véli, hogy a költségvetési hatás csak egy-másfél százalék lesz. Ehhez jön a konvergenciaprogramban meghirdetett lépéssor, például a jövedéki és zöldadók emelése, az állami bérbefagyasztás – a GDP egy százaléka erejéig. A bevételi és kiadási tételekből és elcsúszási valószínűségekből jön ki a 2012-es 3,3 százalékos hiány.