Határátlépőket fordítana vissza a turisztikai szakma
A turizmus 4-5 százalékos bővülését valószínűsítik a nemzetközi szervezetek az idei évre. Az előrejelzés egyetlen szépséghibája, hogy az nemzetközi szinten értendő, a magyar turisztikai iparág számára 2011-ben ennél szerényebb növekedést feltételeznek a szakértők. Az állami marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. tervében mindenesetre a külföldi vendégéjszakák 3,4 százalékos, a belföldiek 2,7 százalékos emelkedése szerepel.
– Az első negyedéves szálláshelystatisztika egyelőre nem igazolja a várakozásokat, ha az év többi része is hasonlóan alakul, mint az eddigi, akkor gyengébb lehet a növekedés a vártnál – állapította meg Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, hozzátéve, hogy hivatalos adatokat még csak január–februárra közölt a KSH. A szállodák saját elemzőrendszere szerint mindeddig a május hónap az, amikor átlagon felüli eredményekre van kilátás az uniós elnökség hozadékaként – bár arra is csak Budapesten. A vidéki wellness-szállodák egyelőre tartják magukat.
A helyzetet bonyolítja, hogy sok bizonytalan tényező árnyékolja be a főszezont, legalábbis a belföldi turizmus várható alakulását illetően. A Széchenyi Pihenőkártya még mindig nincs a piacon, miközben az üdülési csekkből az első negyedévben már tíz százalékkal kevesebbet vásároltak a cégek. Másrészt az utazási kedvet várhatóan csökkenteni fogja a köztisztviselők megnyirbált cafeteriakerete, amiből elsősorban tömegközlekedési bérletet és étkezési jegyet vásárolnak majd, s a maradékból jut esetleg üdülési csekkre.
Ugyanakkor a 400 forint körüli benzinár növelheti a kedvet a belföldi nyaralások iránt, hiszen immár nem kérdés, hogy a döntő többségükben autóval utazók számára nem az Adria, hanem a Balaton az olcsóbb – mondja a szállodaszövetségi elnök. Más vélemények szerint viszont ez önmagában nem veszi el a kedvet a külföldi úttól, hiszen egy tank benzinnel már át lehet lépni a határt. A kérdés inkább az, hogy a 400 forintos benzinár összességében takarékosságra ösztönzi-e a háztartásokat – bár ilyen összevetésben sem biztos, hogy a Balaton versenyképessé vált az Adriával.
A brutális benzinár mellett a devizahitelek törlesztési árfolyama is módosíthat még a nyaralási terveken, vagyis a magyar lakosság szabadon felhasználható jövedelemhányadának alakításában. A köztudatban mindenesetre befészkelheti magát a belföldi turizmus mint lehetőség: az állami turisztikai marketingcég sorra indítja a belföldi pihenést népszerűsítő kampányait.
A belföldi kereslet élénkítése mindenképpen fontos terület: a nagy utazónak ismert németeknél például az ottani szálláshelyek vendégéjszakáinak 75-80 százalékát a határokon belül utazgatók töltik el. Magyarországon ez az arány alig 50 százalék, amit rosszabb esetben tovább nyirbálhatnak a költségvetési megszorítások, s ezen csak tompíthat a takarékoskodni kénytelen, de a belföldi pihenésről lemondani nem akarók korábbinál nagyobb tömege.
A szállodák szempontjából persze nem csak a vendégforgalom, sokkalta inkább az átlagárak alakulása a döntő, csakhogy ezen a téren már jó ideje nem sikerül előrelépni. Erdei János szerint a válság után kirobbant szobaárversenyből a szálláshelyek máig nem tudtak kilábalni, amit jól példáz, hogy az egy szállodai szobára jutó bevétel alapján Budapest az utolsó helyre került a 28 európai ország negyvenegy városát vizsgáló felmérésben.
De nem csak a lakókat hiányolják a fővárosi szállodaiparban. Arra is fel kell készülniük, hogy az önkormányzatok – pótolandó az apadó központi forrásokat – mindinkább a saját hatáskörben kivethető helyi adókból próbálják behozni a hiányzó forintokat. A kerületek előtt új lehetőség nyílt nemrégiben azáltal, hogy a fővárosi önkormányzat kizárólagos adóbeszedési joga megszűnt, az a kerületekre szállt.
Rogán Antal például egyetlen ügyes húzással 1,4 milliárdot emelt ki a fővárosi önkormányzat zsebéből. A belvárosi polgármester indítványára elfogadott törvénymódosítás révén a helyi adókat az idei évtől csak akkor szedheti be a főváros, ha ahhoz a kerület előzetesen hozzájárult. Ezzel visszatértek az 1994 előtti állapothoz. Tarlós István főpolgármester több alkalommal is élesen bírálta a változtatást, mondván, a kerületek szinte semmit sem vállalnak a turisztikai fejlesztésekből, így a bevétel jogalap nélkül gazdagítja őket.
A turistarohamot elviselő önkormányzatok ennek ellenére nagy örömmel éltek az adó saját beszedésének lehetőségével. A változtatás legnagyobb nyertese – aligha meglepő módon – az indítványt tevő Rogán Antal vezette V. kerület. A szállodákban bővelkedő Belváros 638 millió forint bevételre számít az idén az idegenforgalomból. Bár a tavalyi évhez képest egy százalékkal nőtt az adó mértéke – vendégéjszakánként a szállásdíj 4 százaléka –, a 628 milliós többlet nem ebből származik. Az elmúlt években ugyanis alig tízmillió jutott a kerületnek, miközben évről évre százmilliókat költ köztérfelújításra, rendezvényekre, tájékoztató kiadványokra.
Minimum 217 millió forint többletbevételre számít a vendégéjszakánként háromszázalékos adóból a budavári önkormányzat is, miközben tavaly alig 1,58 százalék – 23,5 millió forint – részesedést könyvelhettek el a fővárosi idegenforgalmi bevételből. Úgy vélik, a turizmusból fakadó terhelés költségeit igenis a kerületek viselik. Az I. kerület például komoly összegeket költött a budai Vár lakóépületeinek sortatarozására.
Az elmúlt év többszörösét tervezi beszedni Terézváros is. A személyenként és éjszakánként 431 forintos helyi adóból származó több százmilliós bevételből tavaly alig 39 milliót osztott vissza a kerületnek a főváros. Az idén 130 millióra számítanak, amelyhez további 195 millió adódik hozzá a kiegészítő állami normatívából. A VI. kerületi önkormányzat komolyan fontolóra vette, hogy jövőre átáll az adótörvényben meghatározott 4 százalékos adómértékre. Számításaik szerint ez nem jelent majd többletterhet a helyi szállásadóknak. (Ez akkor igaz, ha a kétágyas szoba ára nem haladja meg a 22 ezer forintot, ami a helyi szállodáknak legfeljebb harmadára igaz.) Terézváros egyébként szívesen beszállna egy közös, turisztikai vonzerőt növelő fővárosi marketingalapba.
Tagadhatatlanul a nyertesek közé tartozik Erzsébetváros is. Míg 2008-ban még 36 millióval részesült az adóbevételből, addig tavaly alig 26,9 milliót könyvelhettek el az általuk kivetett háromszázalékos adóból. Ezzel szemben az idén 140 milliót remélnek beszedni. Az idén – már csak a törvényi korlát miatt – sem terveznek adóemelést, a következő évről pedig még korai beszélni.
A külső peremkerületek többsége azonban marad a régi rendszernél. Igaz, a városszéli önkormányzatok önálló beszedésnél sem számíthatnának többletbevételre.
Kaotikussá válhat a rendszer
A Magyar Szállodaszövetség kritizálta a helyiadó-törvény módosítását. A változtatás a szobaárak kialakítása után történt, ráadásul az eddig sem zökkenőmentes rendszer a kerületek önálló ténykedése – például az egymástól független adómeghatározás – nyomán még kaotikusabbá válhat, és nem segíti az egységes turizmusmarketing kialakítását. Holott erre nagy szükség lenne: az elmúlt években így is 17 százalékkal csökkent a bevétel.
