Erre alapozva már évek óta jó hírnevet szerzett magának a magyar gyümölcs – hangsúlyozza Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A magyar gyümölcs ismertségére jellemző, hogy a főbb termőhelyekről Észak- és Kelet-Európába már az 1920-as években közvetlen gyümölcsvonatok indultak. A felvásárló piacokon is nagyra értékelt, kiváló ízminőségű magyar gyümölcs termelésének volumene a rendszerváltás után megfeleződött: 700–800 ezer tonnára csökkent, ugyanis az ágazat legalább 8–15 éves előrelátást és tőkét igényel, ami 1990-ben hiányzott. Ezért a tradicionális termőhelyek egy része összezsugorodott vagy megszűnt. Elmondható ez a nógrádi bogyósokról, a szabolcsi almáról. Ezekben az években évjáratonként szélsőségesen változó termésmennyiség, mondhatni ösztönös termelés folyt – állítja az elnök. Időnként egyes fajokból a jelentős túltermelés miatt fájt a gazdák feje, közben az áru nem alkalmazkodott a vevő igényeihez.

Az ezredforduló Magyarországára is megérkeztek a kereskedelmi láncok és ezzel együtt a globális kereskedelem is. Átrendeződött a piac, a friss gyümölcsök aránya jelentősen növekedett az üveges, és a dobozos konzerv rovására, miközben a mélyhűtött termékek forgalma stagnál, vagy enyhén emelkedik. Mindez a termelőktől is szakmai, szemléleti – és beruházásigényes – váltást igényel, mert a kiváló beltartalom mellé, első helyre lépett a külcsín is.

A mai magyar gyümölcstermelés fontos átalakulás előtt áll, mert a mennyiségben legnagyobb termést adó alma 70 százaléka ipari minőségű, ami a fennmaradó étkezési alma árának jó, ha a negyedéért értékesíthető. A meggy évenkénti óriási áringadozás mellett értékesíthető, kilónként 50–250 forintos áron. Mindehhez járul egy elavult, soklépcsős felvásárlási rendszer, így a rárakodó tételek miatt nem is lehet versenyképes a magyar gyümölcstermelés.

Mártonffy Béla hozzáteszi azt is, hogy az ország gyümölcstermelése kettészakadt, mert a nyugati régióban korábban elkezdődött a szerkezetátalakítás. Sok korszerű, intenzív ültetvény létesült. Ugyanakkor Szabolcsban még mindig jelentős számban található elöregedett meggy- és almaültetvény.

Az olyan tradicionális fajaink, mint a kajszi, már jó helyre kerültek. Az újonnan telepített gyümölcsösöket már a gönci tájegységben és a Dunántúlon telepítik. Ennek is köszönhető, hogy már júniustól szeptemberig van friss kajszi a piacon. Ízben és aromaanyagokban a világon páratlanok a magyar őszibarackok, de a világpiacon rendkívül komoly, megjelenésben és eltarthatóságban remeklő versenytársakkal kell megküzdeniük. Fontos lépés, hogy elkészült az alma, kajszi és meggy ivólé program. A dió is sikernövénnyé vált, amilotai alapról induló fajtaválaszték a világpiacon is megállja a helyét a francia, amerikai versenytársak között.