A helyzet az alma esetében nem ennyire világos. Sok gyártónál az alma, vagyis a sűrítmény ára dönti el, hogy honnan vásárolnak. Magyarországon jellemzően nem ipari, hanem étkezési almát termesztenek, amely ugyan jobb, ám drágább az előbbinél. Emiatt a sűrítmény is többe kerül, mint a külföldről származó. Az üzemek a külföldi vásárlásra azért kényszerülnek, mert a költségek növekedését lehetetlen a fogyasztói árakban érvényesíteni.

A többi itthoni gyümölcsnél a külföldi alapanyag-beszerzés nem, vagy jóval kevésbé fordul elő. Ennek eredménye, hogy a honi gyártók közül van, aki rendelkezik saját gyümölcsössel is, mások termelőkkel kötnek hosszú távú beszállítói szerződéseket,mint például a Sió-Eckes Kft. E cég a legnagyobb hazai őszibarack-felvásárlók egyike, egyes termékei esetében a nemzetközi piacra is magyarországi alapanyagokból készített italokat szállít. Itthon az őszibarack, az alma és a narancs italok a legkedveltebbek. Az összes többi gyümölcsfajta jellemzően kevert italokban van a polcon.

GYÜMÖLCSÖK DOBOZBAN

FRISSEN PRÉSELTTŐL AZ ITALIG

Ha ön fejből tudja a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, ismeri mi a különbség a velőből és a koncentrátumból készült gyümölcslevek között, ugorjon! De ha érdekli, melyik gyümöcslétípus esik a legközelebb a fájához, és a különböző technológiákkal hogyan törekszik a gyártó a minél teljesebb gyümölcstartalom átadására; a 100% Gyümölcs összeállítása önnek szól.

FRISSEN PRÉSELT GYÜMÖLCSLEVEK: az érési szezonban a pár napos, friss, egészséges, válogatott gyümölcsöket préselik, gyöngéd hőkezeléssel tartósítják, ügyelve arra, hogy a beltartalmi értékeik, különösen az aromák és vitaminok ne sérüljenek. Áttetsző, tükrös gyümölcslevek előállításához a préselt leveket szűrik. Csak gyümölcsöt tartalmaznak. Hazánkban minden ízhez almaalapot használnak, és ahhoz keverik a sűrűbb levű meggyet, szilvát. Magyarországon leggyakrabban három- vagy ötliteres zsákokba, majd dobozokba kerülnek: a zsákon lévő csapok légmentesen zárnak, így felbontás után tovább megőrzik minőségüket, mint a „simán” dobozolt italok.

GYÜMÖLCSVELŐ ALAPÚ GYÜMÖLCSLEVEK: a velő voltaképpen az egész gyümölcs, magok és magház nélkül, felaprítva. Az ebből készült italok még a friss gyümölcsöt tartalmazzák, például az őszibarack-, a meggy- vagy a kajszilevek. A velőt hígítani kell, mert sűrűsége miatt italként egy az egyben nem tölthető. Az efféle gyümölcslé magyar alapanyagot tartalmaz, mert a velőt nem gazdaságos szállítani, hiszen tartalmazza a gyümölcs saját víztartalmát is. A magyar őszibarack olyan kiváló, hogy a Siónál gyártott velőjét használják az ECKES-Granini cégcsoport Granini márkájú termékéhez.

SŰRÍTMÉNYBŐL KÉSZÜLT GYÜMÖLCSLEVEK: (csomagoláson látható nevén: koncentrátum) jellemzően a tropikus, interkontinentális szállításra szánt gyümölcsöknél alkalmazzák a technológiát. A gyümölcsvelők hőkezelése és tárolása nagy pasztőrkapacitást és tárolóteret, illetve sok aszeptikus csomagolóanyagot igényel, sűrítésük kézenfekvő ötlet. Sűrítéskor az elfőzött gyümölcsvízzel az aromaanyagok egy része is távozik, ezért aromavisszanyerővel azokat felfogják. A sűrítmények felhasználásakor az elvont vizet és az aromaanyagokat visszapótolják. Félsűrítményeknél kíméletesebb a technológia, az aromaanyagok védelmében a vízelpárologtatás csak részleges.

GYÜMÖLCSLEVEK GYÜMÖLCSTARTALOM SZERINT: azt, hogy mi felel meg egy gyümölcslének vagy nektárnak, és hogyan kell jelölni, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. JUICE: (Gyümölcslé):

100%-os gyümölcstartalom (lehet frissen préselt vagy koncentrátumból). NEKTÁR: 25–50% gyümölcstartalom, gyümölcsfajtától függően (készülhet velőből vagy koncentrátumból). ITAL VAGY GYÜMÖLCS ITAL: legalább 12% gyümölcstartalom (koncentrátumból készülnek). ÜDÍTŐITAL VAGY GYÜMÖLCSTARTALMÚ ÜDÍTŐITAL: 12% gyümölcstartalom alatt (sűrítményből készülnek).