Van még erő a forintban
Bő másfél forintos sávon belüli mozgásokkal reagált az euróárfolyam a Portugáliának nyújtandó 78 milliárd eurós nemzetközi hitel kedd esti bejelentésére, ám azóta gyakorlatilag lecövekelt a 264-es szintnél. Elemzők szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Portugáliának három évre leosztva megítélt támogatás semmilyen olyan újdonsággal sem szolgált, amit a piac előzetesen ne árazott volna be. A hitel kamatai és a visszafizetés pontos feltételei ugyan egyelőre nem publikusak, de a segítségnyújtás ténye és a mentőöv nagysága előre tudott volt. Az ismert, hogy a közszféra béreit és a nyugdíjakat két évre befagyasztják, ráadásul a havi 1500 euró feletti nyugdíjakat meg is adóztatják. Bankkonszolidációt és privatizációt is előírnak a portugálok számára, akiknek a közszféra karcsúsítására és a szociális juttatások megkurtítására is kötelezettséget kell vállalniuk. Ide tartozik, hogy három évről másfél évre veszik vissza a munkanélküli jogosultságokat és a járandóságot is csökkentik.
A bejelentés után az euró erősödni tudott a dollárhoz képest, igaz, ezt nem a megkönnyebbülés váltotta ki, hanem az Európai Központi Bank (EKB) esetleges újabb kamatemelése körüli erősödő várakozások. Mint ismert, az EKB áprilisban – másfél év után először – kamatot emelt, egy százalékról 1,25 százalékra. A piac már egy újabb, 25–50 bázispontos kamatemelést is beépített az árfolyamba, s ennek csak az ideje kérdéses. A vérmesebb reményeket táplálók szerint az EKB mai kamatdöntő ülésén is bekövetkezhet egy kisebb emelés.
Ezek a spekulációk a forintárfolyamot egyelőre hidegen hagyják. Lőke András, az MKB Bank elemzője úgy értékeli, hogy a jegyzés továbbra is a 263–268-as sáv „rabja”, de a Széll Kálmán Tervet körüllengő bizonytalansági kockázatok szélsőséges esetben akár 280 forintig is gyengíthetik a nemzeti valutát. Erre inkább nyár folyamán van esély, amikor megjelennek az első törvények a tervhez kapcsolódóan. A befektetői bizalom azonban egyelőre kitart, ezért a közeljövőben is 270 forint alatt marad az euró – véli.
A Takarékbanknál másként látják: a tegnap ismertetett negyedéves prognózisuk mérsékelt, de nagyobb optimizmusról tanúskodik. Oszlay András vezető elemző szerint a piac még nem minden jó hírt épített be az árfolyamba: szerinte ilyen a magánnyugdíjpénztárak által átadandó állampapírok „bezúzása”. Ezzel a GDP-arányos államadósság 80-ról 75 százalékra csökken, ami javíthat az árfolyamon, vagyis a 263–267 forint közé belőtt kurzus még lejjebb is mehet.
Oszlay úgy véli, az árfolyam karbantartása szempontjából sokat számított, hogy a kormány a Brüsszelbe kiküldött konvergenciaprogramjában újfent megerősítette reformelkötelezettségét, s azt, hogy a Széll Kálmán Terv esetleges felpuhulása esetén, illetve ha az abban leírtak megvalósítása nem hozza meg a kellő eredményt, további kiadáscsökkentő intézkedésektől sem riad vissza. A GDP-arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása kulcskérdés az ország megbízhatósága szempontjából, s mindent ennek rendelnek alá – mondja az elemző. A bank szakértői bíznak a meghirdetett strukturális reformok következetes végrehajtásában, mert e nélkül gondok adódhatnak.
A piaci átlagnál derűlátóbb előrejelzésük az idén 3, jövőre 3,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. Utóbbi nem tartalmazza az 500 milliárd forintos bürokrácialeépítő csomag hatályba lépésének tulajdonított 1,25–1,3 százalékpontos GDP-bővülést. Kérdésünkre Oszlay András kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozói terhek csökkentése valóban nettó 500 milliárd forinttal javíthatja-e a GDP-t.
Idén a növekedés motorja továbbra is az export marad, de a pénzintézet a belső fogyasztás és a beruházások szerény, fokozatos előretörésével is számol. A jövő évi növekedésben a döntő tényező a kiemelt autóipari és távközlési beruházások átadása és termelésbe állása lesz. Az inflációt az idén 4,0 százalékosra, jövőre 3,1 százalékosra várják. A pénzromlási ütem látványosan a második fél évtől lassulhat. Tartósan magas marad viszont a munkanélküliség, a jelenlegi 11,6 százalékról még jövőre is csak 10,4 százalékosra mérséklődhet a ráta.
Nem veszik olcsón az eurókötvényeket
A Reuters értesülései szerint négyszeresen túljegyezték a Magyarország által tegnap kibocsátott eurókötvényt.
A tervek egymilliárd euró felvételéről szólnak. Az adósságpapírt az irányadó hozamszinthez képest várhatóan 270 bázispontos felárral kell majd visszafizetni a hét év múlva esedékes lejáratkor. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a felár semmiképp sem tekinthető alacsonynak, s híven tükrözi a piac értékítéletét. Kétségtelen az is –tette hozzá érdeklődésünkre –, hogy januárban, a reformok meghirdetése előtt még jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tudtunk volna forráshoz jutni a piacon. Példaként Lengyelországot hozta fel, ők ha most eurókötvényt bocsátanának ki, nagyjából feleakkora felárat kellene fizetniük, mint nekünk.
