Harmincmilliárd forint – ennyire taksálta a Magyar Telekom mobilhálózat-modernizációjának értékét tegnap Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató, amikor bejelentette, az Ericsson szállítja az új berendezéseket. A szerződés értéke üzleti titok.

A cég 2005 óta 500 milliárd forintot ruházott be itthon. A mostani bővítést saját erőből, az osztalék terhére finanszírozza. A modernizációval országossá válik az alapszintű adatátviteli GPRS-hálózat. A nyárig 200 új, 21 megabites sebességet nyújtó HSPA+ bázisállomást indítanak el – ez a 3G technológia plafonja is, ám az új berendezésekkel a társaság már negyedik generációs (LTE) szolgáltatásokat is nyújthat majd. Amint ezt a szabályok lehetővé teszik, rövid szoftveres beavatkozás után már az LTE is működhet a most megrendelt berendezéseken, melyek feleannyi energiát fogyasztanak, mint az eddigiek.

A bejelentésen részt vett az évtizede még a Matáv kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozó Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, aki elmondta: reméli, hogy megmarad a minisztérium és a cég jó kapcsolata. A Telekom vezére hasonló reményének adott hangot. A miniszter szerint a Széll Kálmán Terv és az adósságcsökkentés növeli az ország iránti befektetői bizalmat, amit az olyan cégek döntései bizonyítanak, mint az Opel és az Audi bővítése, és most a Telekom beruházása.

Hogy a „jó kapcsolatnak” köszönhető, vagy másnak, nem tudni, de tény: a mobilcégek a korábbi kijelentéseik dacára vállalták a fejlesztéseket, vagyis – ahogy a miniszter fogalmazott – nem igazolódtak a válságadóval kapcsolatos korábbi félelmek. Még tavaly a Telenor 200 millió euró értékű szerződést kötött a kínai ZTE-vel, azóta közölték, nem lassítják a fejlesztéseket. A Vodafone százmillió eurós nagyságrendben szerződött a Huaweijel.

Utóbbi bejelentésén, március elején ígérte meg Fellegi Tamás, hogy a széles sávú lefedettség növeléséhez nélkülözhetetlen frekvenciák ügyében „napokon belül” komoly bejelentést tesz, valamint azt is, hogy létrehozzák a távközlési kerekasztalt. A bejelentés azóta nem történt meg, de az értékesítést a miniszter kérdésünkre a harmadik negyedévre valószínűsítette. Arra viszont nem válaszolt, hogy árverés lesz-e vagy pályázat. Mint mondta, a kerekasztalt összehívják, időpontot nem jelölt meg. Nem kommentálta lapunk értesülését, hogy az új iparági törvény végleges szövegének véleményezésére csak öt napot kaptak a vállalatok.

Várják a kormány válaszát

A mai napig nem jutott el Brüsszelbe a magyar kormány válaszlevele, amiben a távközlési szektorra kivetett különadó miatti kérdéseire kellene választ adnia. Brüsszel március közepén jelentette be, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárást, ezt követően két hónapot adott a kormánynak, hogy kielégítő magyarázattal szolgáljon. Sok idő nem maradt: a válaszadási határidő május 14-e után lejár. A kormány tagjai időközben többször is magabiztosan nyilatkoztak arról, hogy nincs veszélyben az adó.

Christopher Mattheisen és Fellegi Tamás egyeztetik óráikat – Inkább igazodtak