Eköltözhetnek a cégek
Az egyeztetések során aztán korán kikristályosodott, hogy egy globális adó bevezetésének semmi esélye sincs. Arra bátorították viszont az egyes országokat, hogy maguk vessenek ki adót a pénzügyi intézetekre. A jelentés szerint azóta is több G20-országban – így az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – dolgoznak egy, a bankokat érintő teher bevezetésén.
Csakhogy ettől teljesen széttagolttá válik az adórendszer, hiszen az egyes államok a saját képükre formálva határozzák meg az elvonás feltételeit. Ez azonban kevésbé érdekli az adót bevezetni tervező országokat: az IMF szerint ugyan a bankmentő csomagok végső nettó értéke viszonylag moderált, de így is átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékával nőttek a költségvetési kötelezettségek a G20 országaiban, és ennek kétszeresével a leginkább bajba került országokban. Ennél jóval komolyabb összeget, a GDP 25 százalékát tette ki a garanciavállalásokban és más módozatokban testet öltő kötelezettségvállalás. Mindennek eredményeképpen pedig a G20-országokban az államadósság átlagosan a GDP 40 százalékával emelkedhet 2008 és 2015 között.
A KPMG jelentése szerint ideológialiag egy későbbi krach elkerülésére szolgálna az adókivető államok szerint az elvonás, de más miatt is örülnek a váratlanul, de a legjobbkor beeső bevételeknek: az ugyanis már most a kivérzett költségvetések rendelkezésére áll. Nem minden országban gondolkodnak viszont így. Ott, ahol a versenyképesség előtérben áll, vagy az ottani bankrendszer felelősségét csekélynek látják a válság kialakulásában, vonakodnak, vagy egyenesen ellenségesen fogadják a bankadó bevezetésének ötletét, mint például Kanadában.
A világ tehát több részre szakadt a bankadó kérdésében, holott az IMF riportja kimutatja: egy globális megoldással mindenki jobban járna, áttekinthetőbb lenne a rendszer. Így viszont azok az országok vagy akár egész kontinensek – mint Ázsia – profitálhatnak a sokféleségből, ahol nem vetődött fel a pénzügyi szektor megadóztatásának a gondolata. Amennyiben megvalósulnak az adózásra vonatkozó nemzeti elképzelések, az a cégek elvándorlásához vezet – állítja a jelentés, kiemelve Európát, ahonnan a vállalatok akár irányító központjaik elköltöztetéséről is dönthetnek, sőt a nem európai központú cégek a teljes üzleti tevékenységüket máshová helyezhetik át.
A szakértők összegzése szerint a bankadó melletti döntések mögött inkább felfedezhetők politikai szándékok, mintsem világos, racionális elvek. Ennek ott látják a hátrányát, hogy amíg a befektetők nem tudnak eligazodni ebben az ügyben, addig az invesztícióikat sem fogják megvalósítani.
