Az export negyedét adhatja az autóipar
Megéri támogatni a külföldi beruházásokat?
A hozzájuk kapcsolódó beszállítóiparral együtt összesen jelenleg százezer embert foglalkoztató autógyárakban a három új beruházásnak köszönhetően 25-28 ezer új munkahellyel lehet számolni. Ám a fejlesztéseknek köszönhetően nem csak a foglalkoztatottság, hanem az állami bevétel is nő, hiszen új üzemének beindulása után a termelés és a szentgotthárdi Opel által befizetett adók is megduplázódnak. A kormány számítása szerint a támogatási érték a teljes beruházás 5,2 százaléka, és ez 2013 és 2015 között, tehát mindössze három év alatt meg is térül. A következő években további bővítéseket tervez mind az Audi, mind Mercedes, hiszen új beruházásaik területi és technológiai adottságai alkalmasak akár évi 300-300 ezer autó gyártására. Az első lépcsőben mindkét márkánál éves szinten 125-125 ezer autós kapacitással számolnak, vagyis jelentős bővülés várható.
Mekkora a részesedése az ágazatnak a magyar GDP-ből és az exportból?
A járműipar 2008-ban és 2009-ben a magyar export 16-18 százalékát adta, és ha beindul a három új beruházás, a Mercedes, az Opel és az Audi, akkor ez az arány 2013-ban még magasabb lesz, és a teljes felfutás után, vagyis 2014-ben elérheti akár a 25 százalékot is. Fontos, hogy ez még közel sem olyan magas arány, mint a túlságosan járműipar-orientált, és a válság idején emiatt hullámvasútpályát bejáró Szlovákiáé. A Közép-Európában húzóágazatnak számító járműipar nálunk most kezdi el betölteni azt a szerepet, amit 2003–2004-ben már elért Szlovákiában. A kedvező adottságoknak köszönhetően egyre több cég választja a térséget, és már nemcsak az olcsóbb munkabérek számítanak, hanem fontos a jól képzett szakembergárda és a kedvező fekvés, mely szállítási biztonságot ad a „just in time” rendszerben működő gyártóknak.
Milyen újabb bővítések várhatóak, illetve hogyan lehetne ezeket a keleti országrészbe csábítani?
További új járműipari beruházásokról is tárgyalnak a magyar és külföldi szakemberek: a szentgotthárdi Opel mellett már a közeljövőben felépül a buszokhoz és a nehézteherautókhoz automata sebességváltókat gyártó Allison új telepe, ami 250–300 munkahelyet jelent. Reményeim szerint további jármű- és gépipari beruházások települhetnekMagyarországra, és ami különösen fontos, hogy az igazán elmaradott, kelet-magyarországi térségek eddig is részesülhettek, és továbbra is részesülhetnek ezekből. Jó példa erre a kecskeméti Mercedes és a Bosch, melynek több gyártóhelye is működik ebben a régióban, Hatvanban, Egerben ésMiskolcon. Az újabb beruházásokért sokat tehetnek az önkormányzatok, melyek az Alföldön már több területet tettek alkalmassá ipari parkok létesítésére, így talán változik a nyugat-dunántúli dominancia.
Mennyire jelent problémát a képzett munkaerő hiánya?
A közismerten szakemberhiányban szenvedő járműipart a duális képzés bevezetésével segítené a kormány. Szeptembertől elsőként valószínűleg a Kecskeméti Főiskolán indulmeg a hároméves képzés, mely aztán az egész magyar felsőoktatásban helyet kaphat majd, természetesen az érdekelt vállalkozások támogatásával, eszközökkel, gépekkel, ösztöndíjszerződésekkel. A magyar rendszer újrakalibrálása többéves folyamat, de mindenképpen cél a fejlődő gépipar igényeinek középfokú képzettségű szakemberekkel és mérnökökkel történő kielégítése.
Hogyan lehet elérni, hogy magasabb legyen a magyar beszállítói arány?
A Külgazdasági Hivatal új egyablakos rendszerében a költségvetési támogatásban részesülő minden új beruházónak alá kell írnia egy beszállítói együttműködési megállapodást. Nem határozunk meg százalékokat, de kérjük, hogy adja meg a tervezett tevékenységéhez kapcsolódó összes beszállítói pólusát, ennek tartalmaznia kell az auditálástól kezdve a likvid finanszírozáson át a minőségbiztosítási együttműködést. A kormány szándéka, hogy az állami pénzekkel támogatott beruházásoknál ne csak a közvetlen alkalmazottak száma, hanem a beszállítások aránya is nagyobb legyen, erről már megállapodtunk az Opellel és az Audival is.
Ígérete szerint a kormány kedvezőbb helyzetbe hozná a magyar gyártókat, termékeket. Miként tervezik?
Ez sokszor felmerül, és különösen a hazai járműgyártóknak visszatérő igénye, ám a végeredmény elsősorban a tender kiírójától függ. A buszok pél dául nem központi, hanem helyhatósági beszerzések körébe tartoznak, ilyenek a települések és a helyi közlekedési társaságok pályázatai. Abban reménykedem, hogy olyan jellegű közbeszerzési pályázatokat írnak ki, melyekben figyelembe veszik az itthoni gyártási kapacitásokat.
