Miután az Egyesült Államok űrsiklóprogramja lassan kifut, az érdeklődés a szokottnál is nagyobb, a felhajtást azonban további két körülmény is magyarázza: a Nemzetközi Űrállomáson lassan az utolsó platformok is a helyükre kerülnek, emellett nemrég volt az első ember általmegtett űrutazás ötvenéves évfordulója.

Moszkva utóbbi kapcsán meg is tett mindent, hogy Oroszországra és az iparágra irányítsa a közvélemény figyelmét. Dmitrij Medvegyev államfő még az évforduló előtt, Gagarin utazása kapcsán kijelentette: az űripart azon öt gazdasági terület egyikeként kívánják kezelni, amelynek prioritást ad a kormány. Hogy ez mennyire nem csak üres beszéd, azt az orosz űrügynökség, a Roscosmos vezetőjének szavai erősítették meg. A Bloomberg beszámolója szerint Anatolij Perminov elmondta, hogy az idei költségvetésük eléri a 3,5 milliárd dollárt, ami majdnem háromszorosa a 2007. évinek, s a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb összeg, amely a szervezet rendelkezésére állt. (A NASA költségvetése jövőre 18,7 milliárd dollár.)

Az ambiciózus orosz űripari tervek kapcsán adódik a kérdés, hogy mindez a magyar gazdaság számára kínál-e bármiféle lehetőséget. –A hazai, űriparban részt vevő cégeknek ma már nincs élő kapcsolatuk az orosz programmal. A rendszerváltozás előtt még volt, ám azt követően lényegébenminden összeköttetés leépült, megszakadt – mondta a Népszabadságnak Bárczy Pál, a Magyar Űripari Klaszter (MŰK) elnöke. Ezeket pedig nagyon nehéz újra felépíteni. Bár rendelkeznek orosz tapasztalatokkal, és néhánymagyar cég tervez is orosz–magyar űrtechnikai együttműködést, állami biztatás és szerepvállalás nélkül aligha várható áttörés.

Ám most úgy tűnik várható változás ezen a téren. A Magyar Űripari Tanács tagjai ugyanis a napokban találkoztak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felelős államtitkárával, s ígéretet kaptak arra, hogy a tárca kialakítja a magyar űripari stratégiát –fejtette ki a MŰK elnöke. (Ezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot is, ám lapzártánkig nem érkezett válasz kérdéseinkre.) Ez egyértelmű lökést adhatna az iparágnak, e nélkül viszont maradna a mostani nem túl könnyű helyzet. Bárczy Pál szerint a magyar vállalatok egyébként az űrjárművek, műholdak szerkezetépítésében és a felhasznált, igen speciális anyagok elkészítésében rúghatnának labdába a nemzetközi piacon.

A mostani hazai viszonyokra a MŰK elnöke egy történettel világított rá. Akadnak olyan vállalkozások itthon, amelyek az űrben használható csavarokat képesek lennének legyártani. Ahhoz azonban, hogy a megrendelők elfogadják a terméket, biztosítani kell egy felületi tisztaságot a csavaron. Ha a kért sterilitást a hazai partner képes lenne megoldani, akkor jön a történetben az igazi bökkenő. Olyan akkreditált műszer, amely az elfogadott előírás szerint minősíti a felületi tisztaságot, nincs az országban. Így minden egyes bevizsgálást külföldön kell elvégeztetni. Elmondása szerint az elmúlt évtizedekben még jellemzően alig két évre tervezték az alkatrészeket, ma már legalább tízéves használatot kell biztosítani. Ha hiányzik a csavaranyag tízéves vákuumtesztjének az eredménye, akkor a beépítésével járó kockázatot egy megrendelő se fogja felvállalni.

Az orosz, amerikai, kínai vagy európai programok komoly piacot jelentenek. A Föld körül jelenleg körülbelül ötezer műhold kering, amelyek szervizelésére, működésük biztosítására és alkatrészcseréjére nem keveset költenek tulajdonosaik. A szatellitekbe beépített eszközök pedig döntő részben nem sorozattermékek, hanem prototípusok, vagyis egy fajtából alig néhány darab készül. A fejlesztés iramát itt is a piaci verseny diktálja. Aki eredményt szeretne ezen a területen, annak az alkatrészek tervezéséhez, gyártásához és tesztjéhez szükséges technikákkal rendelkeznie kell. Éppen ez a magyar vállalkozások legnagyobb problémája, mert sok esetben a gyártóeszközök hiányoznak, miután költségesek. Így hiába van meg a szükséges szellemi képesség a tervezéshez, a „szerszám” hiányzik hozzá. Így pedig nehéz pályázatokat, új üzleti kapcsolatokat elnyerni és stabilizálni – mondja Bárczy Pál.

Európa is fejleszt

A magyar vállalkozások azonban nem csak az orosz űrprogramra csatlakozhatnak rá. Párizsban a francia űrintézet (CNES) koordinálásával elindult egy teljesen új európai űrjárműprogram. Jelenleg az előkészítési, tervezési szakaszban járnak, de a tervek szerint néhány évtizeden belül az unió önállóan tud majd embereket utaztatni az űrbe.