Ezzel valóra is vált a piac megálmodójának és létrehozójának álma. Harmathy Ildikó ennél sokkal pontosabban is meg tudja fogalmazni, mi késztette arra, hogy 2007-ben saját ingatlanán működtetni kezdje az azóta a Balaton-felvidék hétvégéihez elválaszthatatlanul hozzá tartozó piacot.

Ildikó a gazdaság fenntarthatóságának egyik sarkalatos pontjaként említi a háztáji, a kis- és őstermelés becsületének visszaállítását, amihez elengedhetetlennek tartja a közvetlen kapcsolatot termelő/készítő és vevő között. A Liliomkert igen jelentősen hozzájárul a környékbeliek megélhetési gondjainak enyhítéséhez. Többféleképpen. Nemcsak azáltal, hogy megteremti a fórumot a megtermelt, elkészített áru eladásához, hanem afféle idegenforgalmi színfoltként közvetve is bevételhez juttat helybélieket. Fontos – talán előre nem is tervezett – mellékhatás a közösségformálás, s ez sem csak a rendszeresen itt árusítókra vonatkozik. Ma már valamiféle közösséget alkotnak a rendszeresen visszajárók, sokan közülük itt ismerkedtek össze, számítanak a vasárnapi találkozóra. Tehetségek próbálják ki magukat – legyen tevékenységi területük különleges élelmiszer vagy valamilyen tárgy előállítása. Ráadásul a piacon mód van a háztartásban feleslegessé vált holmik újrahasznosítására – ami az egyiknek ma már kacat, az a másiknak felfedezés.

Mindenki jól jár. Ilyen egyszerű lenne? Hát azért nem –mondja Harmathy Ildikó, aki évek óta hiába kilincsel szabályos, törvényes engedélyért. Nem azért, mert a piac bármiben is hibázik, minden egészségügyi előírásnak megfelel, és mivel magánterületen működik –egy ideje szövetkezeti formában – belekötni sem lehet. A törvényi szabályozás azonban teljesen elhibázott, olyan beruházásokat kérnek ahhoz, hogy „igazi piac” legyen, amelyek feleslegesek, viszont milliókba kerülnének – panaszolja.

Pedig a helyi termények piachoz juttatása mindenkinek érdeke lenne – mondja, és tudja, miről beszél. Ő maga biológus mérnöki végzettségű, szakmájában tucatnyi területen tevékenykedett már, s álmai közé tartozik a magyar agrárium talpra állítása. Nem rejti véka alá, mi a véleménye a hipermarketekben kapható agyontartósított és sokszor értelmetlenül a világ végéről utaztatott terményekről, mennyivel egészségesebbnek tartja a helyben termelt élelmiszert. Ráadásul a helyi termelés felkarolása a természet, a táj, a környezet védelmét is jelenti.

Követői lennének szép számmal, de nehéz megbirkózni az akadályokkal, amelyeket ő saját ingatlanán könnyebben vesz. Szakértőként hívják az ország minden csücskébe, nemcsak termelői piacot tervezők, hanem a fenntartható világról szóló elméleti konferenciák szervezői is.